A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) idén is méltó módon emlékezett meg Szent István királyról és a magyar államalapításról. A központi rendezvénynek két napon át Nagybodolya és Szentlászló adott otthont: előbbi településen ünnepi szentmisére és kenyérszentelésre került sor, majd Szentlászlón kultúrműsorral és ünnepi beszéddel folytatódott a megemlékezés. A két helyszínen nemcsak történelmünk nagy alakjára emlékeztünk, hanem annak is számos jelét adtuk, hogy a horvátországi magyarság ma is élő, összetartó és jövőt építő közösség.
Ünnepi szentmise a megújult Szent Anna-templomban
A központi ünnepség első helyszíne Nagybodolya volt, ahol a nemrég teljesen megújult Szent Anna-templomban tartottak ünnepi szentmisét. A Drávaszög egyik legkisebb települése jelentős történelmi és egyházi örökséget őriz: nevét már egy 1296-ból származó oklevél említi, temploma pedig a térség egyik igencsak régi egyházi épülete.
A Szent Anna-templom falai évszázadok óta őrzik az itt élő magyar közösség imáit, örömeit és fájdalmait. Nemzedékek sora lépte át küszöbét, keresztelők, esküvők és búcsúk kötődtek hozzá, ezért felújítása messze több egy műemléképület megmentésénél: egy közösség múltjának és lelki otthonának megőrzését is jelenti.
A Szent Anna-templom átfogó felújítása 2020-ban kezdődött a HMDK projektjének keretében, magyar és horvát állami támogatással. A munkálatokat geotechnikai és építészeti kutatások előzték meg, amelyek során az is kiderült, hogy az épület alapjai jóval régebbiek a korábban feltételezettnél.
A munkálatok során teljesen megújult a templom külső és belső tere, stabilizálták és újravakolták a falakat, miközben igyekeztek megőrizni az épület eredeti arculatát. A felújított templomot tavaly decemberben adták át. Így különösen szép üzenete volt annak, hogy éppen a megújult Szent Anna-templomban kezdődött a Szent István-napi központi ünnepség. Egy olyan helyen, amely maga is azt példázza, hogy amit őseink ránk bíztak, azt érdemes megőrizni, megújítani és továbbadni az utánunk következőknek.
A szentmisét Almási Róbert atya celebrálta Beer Gergely, Kirhofer Róbert és Andrási Gyula plébánosok közreműködésével. A mise végén a HMDK kiskőszegi néptánccsoportjának közreműködésével került sor az új kenyér megszentelésére.
Almási Róbert prédikációjában Szent István örökségét az otthon, a béke és az összetartozás gondolatával kapcsolta össze. Kiemelte: az új kenyér az összefogás jelképe is, hiszen az egyszerű alapanyagok csak akkor válnak életté, ha egységben vannak – ahogyan egy közösség is akkor lehet erős, ha tagjai összetartanak. Szent István példáját idézve arra is rámutatott, hogy az államalapító király keresztény alapokra helyezte országát, és élete végén is népéről gondoskodva ajánlotta azt a Boldogságos Szűz Mária oltalmába. Szerinte az ünnep és a közösség ereje abban is rejlik, hogy az emberek együtt, egymást erősítve élik meg hitüket és magyarságukat.
Az ünnepségen jelen volt dr. Galli-Baronfeind Klára, a zágrábi magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője, dr. Császár Zoltán, Magyarország eszéki konzulja, valamint Valentina Avdičević és Sipos Sándor, a Darázsi járás elöljárója és elöljáró-helyettese.
Szentlászlón folytatódott a központi ünnepség
A központi rendezvény második napján Szentlászlón, a Petőfi Sándor Kultúrotthonban folytatódott a megemlékezés. Szentlászló múltja és lakosságának a megpróbáltatásai egyben egy megmaradás-történet is: egy közösségé, amely a legnehezebb időkben sem mondott le szülőföldjéről, anyanyelvéről és identitásáról.
Az ünnepség kezdetén a táncosok behozták és a színpadon elhelyezték az új kenyeret, majd Jankovics Róbert parlamenti képviselő, a HMDK elnöke mondott ünnepi beszédet. Szent István öröksége ma is irányt mutat a magyarság számára – mondta. Kiemelte, hogy a keresztény hit, a nemzeti identitás, a család és a közösség megőrzése már nem tekinthető magától értetődőnek, ezekért az értékekért minden nemzedéknek meg kell küzdenie. Mint mondta, a horvátországi magyar közösség az elmúlt években egységesebbé és erősebbé vált, miközben folyamatosan fejlődtek intézményei, iskolái, kulturális egyesületei és egyházai. Szerinte a kisebbségben élő magyarság egyik legfontosabb feladata az önfeladás elkerülése és az anyanyelv továbbadása. Arra biztatta a jelenlévőket, hogy mindennap magyarul szóljanak gyermekeikhez és unokáikhoz, hiszen a következő nemzedékek magyar identitásának megőrzése elsősorban a családokon múlik. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a horvátországi magyarság ma egy erős és összetartó közösség, amely a magyar és a horvát állam támogatásával, valamint saját erejére támaszkodva építi tovább jövőjét.
A rendezvény műsorában az újbezdáni kultúregyesület Szivárvány Népdalköre, a házigazda Szentlászlói Petőfi Sándor Kultúregyesület, valamint a Kórógy Hagyományőrző Egyesület tánccsoportja lépett színpadra. A fellépők magyar népdalokkal és néptáncokkal tették még ünnepélyesebbé az alkalmat.
Az esemény vendége volt dr. Galli–Baronfeind Klára, a zágrábi magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője, dr. Császár Zoltán, Magyarország eszéki konzulja, valamint Kelemen Dezső, az Ernestinovói járás elöljáró-helyettese.
Szent István öröksége ma is összeköt
Dr. Császár Zoltán, Magyarország eszéki konzulja lapunknak arról beszélt, hogy Szent István életműve az egész magyarság számára közös örökség. Kiemelte államalapító és egyházszervező szerepét, valamint azt, hogy Szentlászló különösen méltó helyszíne az ünnepségnek, hiszen a település neve és története is szorosan kapcsolódik a magyarság dicső múltjához.
Jankovics Róbert lapunknak elmondta: Horvátország tíz megyéjében élnek olyan magyar közösségek, amelyek ezen a hétvégén Szent Istvánra emlékeztek, a HMDK pedig Eszék-Baranya megyében rendezte meg központi ünnepségét. Hangsúlyozta, hogy különösen bátorító volt látni, ahogyan itt magyarul beszélhetünk egymással, a fiatalok és a hagyományőrzők magyarul szólalnak meg, magyar néptáncot táncolnak és továbbviszik mindazt, amit elődeik örökül hagytak rájuk. A HMDK elnöke szerint Szentlászló áldozatvállalása a honvédő háborúban azt is bizonyítja, hogy érdemes kiállni önmagunkért és közösségünkért. A településen az elmúlt években számos fontos beruházás valósult meg: megújult a kultúrotthon, a református templom, felépült a honvédők múzeuma, valamint magyar óvoda is létesült. Mindezek annak bizonyítékai, hogy összefogással és kitartással egy közösség képes újraépíteni és megerősíteni önmagát.
A nagybodolyai szentmise és a szentlászlói ünnepi műsor egyaránt azt az üzenetet hordozta: Szent István öröksége nem csupán a múltról szól, hanem a jelen feladatairól és a jövő iránti felelősségről is. A hit, az anyanyelv, a kultúra és az összetartozás olyan értékek, amelyeket minden nemzedéknek tovább kell adnia az utána következőnek.
