Kisebbségi lét, nyelvhasználat és autonómia is szóba került a békéscsabai konferencián
A magyar régiók közös jellemzője az autonómiatörekvés, miközben a kisebbségi sors miatt más-más társadalmi és politikai kérdések foglalkoztatják az ott élőket – összegezte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kós Károly Kollégiuma háromnapos békéscsabai konferenciájának tapasztalatait Havasi János, az MTVA kabinetvezető-helyettese, majd hozzátette: a találkozón lehetőség nyílt részletesen áttekinteni a magyar médiaműhelyeket foglalkoztató aktuális társadalmi és politikai kérdéseket, amire a hírgyártás hétköznapjaiban nincs elegendő idő. Elmondta: a konferencia tudományos előadásai távlati kitekintést nyújtottak a kisebbségi létben dolgozó szerkesztőknek, újságíróknak, és olyan témákról is beszéltek, amelyekre eddig nem fordítottak kellő figyelmet.
A konferencián előadást tartott Andrássy György pécsi jogász, filozófus, tanszékvezető tanár, aki arról beszélt, hogy az anyanyelvről mindenki azt gondolja, alapvető emberi jog, miközben konkrét fogalomként nem szerepel az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában.
Duray Miklós felvidéki politikus Szófondorlat és azonosságtudat címmel a kisebbségi szóhasználat és a nemzeti identitástudat történelmi összefüggéseiről.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója pedig a nemzeti integráció lehetőségeiről és a nemzeti identitás formálásában meghatározó intézményrendszer jelentőségéről beszélt.
Göncz László történész, szlovéniai parlamenti képviselő előadásában a muravidéki magyarság nemzettudatának alakulását és jelenlegi állapotát ismertette.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke a kárpátaljai magyarság helyzetéről beszélt.
A konferencia első napját Rácz Éva, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnöke előadása zárta, témája a magyar újságírói identitástudat Erdélyben.
Az autonómia kérdését napirenden kell tartani Európában, ma számunkra ez a legfontosabb feladat – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága autonómiai albizottságának elnöke a konferencia másnapján. Elmondta: a Kárpát-medencében élő magyarok jelentős része ma már nemcsak a saját nemzetének a polgára, hanem európai polgár is, ezért nem lehet és nem is szabad megkerülni az autonómia kérdését. Hozzáfűzte: Szerbia a közeljövőben megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, a vajdasági magyarok is uniós polgárok lesznek. Egyedül a Kárpátalján élő magyarság van még távolabb a közös jövőképtől.
A fenti gondolatkörhöz kapcsolódott Korhecz Tamásnak, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnökének előadása is, aki határon túli magyarság megmaradásának esélyeiről és a kisebbségvédelem XXI. századi eszközrendszeréről beszélt.
Kihasználva Békéscsaba adottságait, a konferencia résztvevői betekintést nyertek a városban és környékén élő kisebbségek életébe is. Az Önkormányzat részéről Kiss Tibor alpolgármester ismertette a témával kapcsolatos helyi intézkedéseket.
Kriják Krisztina, a Kós Károly Kollégium horvátországi tagja lapunknak elmondta: az előadások mellett a konferencia résztvevői megnézhették a város nevezetességeit, többek között a Munkácsy-emlékházat, a nemrég épült látogatóközpontot, a vadonatúj Csabagyöngye Kulturális Központot és a felújított főteret is.
A résztvevők ugyancsak képet kaphattak a helyi nemzetiségek gazdag gasztronómiai és kulturális életéből. Saját kezükkel gyúrhatták a híres csabai kolbászt. Ízelítőt kapva így a két hét múlva kezdődő csabai kolbászfesztiválhoz, amely Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerűbb gasztronómiai rendezvénye, amit a hungarikumnak számító és az Európai Unió által is védett csabai kolbászra alapozva rendeznek meg Békéscsabán évről évre.
{fcomments}
