A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) március 15-ei központi ünnepi rendezvénye szombat délután Csúzán koszorúzással kezdődött, majd a kultúrotthon nagytermében alkalmi műsorral tisztelegtünk történelmünk egyik mérföldköve előtt. Az ünnep szónoka Magyar Levente, Magyarország külgazdasági és külügyminiszter-helyettese volt.
Március 15-e nem csupán egy dátum a naptárban, hanem a magyar lélek egyik legnemesebb kifejeződése. Egy nap, amikor a bátorság diadalmaskodott a félelem fölött, és amikor a szabadságvágy felülírta az elnyomás béklyóit. Ilyenkor kokárdát tűzünk és közösen idézzük fel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseit, akik emberségükkel és bátorságukkal ma is példát mutatnak nekünk, emléküket mi, horvátországi magyarok is tisztelettel ápoljuk. Büszkék lehetünk arra, hogy számos baranyai és szlavóniai hősünk van, akiknek sírjai és emlékhelyei előtt évről évre lerójuk tiszteletünket. Csúzán két ilyen emlékhely is van, ezért a HMDK központi megemlékezéssorozatának egyik állandó helyszíne az Árpád-kori település.
Szombaton, március 15-én is hasonlóan esős nap volt, mint 177 évvel ezelőtt, de az emlékezők tömegét ez nem tántorította el, és sokan gyülekeztek most is a csúzai kultúrotthon épülete előtt, és közösen, hosszú sorban indultunk Ács Gedeon, Kossuth tábori lelkészének a református temetőben levő síremlékéhez. A tiszteletes nemcsak pénzt gyűjtött a szabadságharc megsegítésére, nemcsak híveit biztatta ékesszólásával, hanem személyes példával járt elöl.
A megemlékezést az újbezdáni Szivárvány Népdalkör nyitotta meg. Varga György, Csúza református lelkipásztora beszélt Ács Gedeonról, majd az ünnepség résztvevői főhajtással és koszorúzással fejezték ki Kossuth tábori lelkésze iránti tiszteletüket.
Az emlékezők következő állomása most is a Kossuth Lajos arcmását ábrázoló dombormű volt, amelyet a honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából, 1897. július 5-én avattak föl Csúzán egy 12 méteres obeliszk részeként. A hányatott sorsú dombormű végül a csúzai kultúrotthon emeleti részében lelt méltó helyére, amelynél szintén minden évben koszorúkat helyezünk el.
ÜNNEPI MŰSOR, SZÓNOKLATOK
Jankovics Róbert: Csúzán szobrot állítunk Jókai Mórnak
A rendezvénysorozat a kultúrotthonban folytatódott. A zsúfolásig megtelt nagyterem közönségét Jankovics Róbert, a HMDK elnöke köszöntötte. Először köszönetet mondott a magyar kormánynak, amely folyamatos támogatásával „segíti helytállásunkat”, majd ünnepi beszédében többek között kitért a Horvátország területén született 48-as hősökre is. A nagy elődöktől ránk hagyományozott örökség pedig, mint mondta, kötelez bennünket, hogy továbbra is merjünk magyarnak megmaradni. Beszélt arról is, hogy folyamatosan fejleszteni tudjuk vidékünk falvait, a HMDK méltó körülményeket és elegendő támogatást biztosít a magyar kultúra ápolásával foglalkozó egyesületeinknek, valamint évről évre nagyobb felelősséget vállal a horvátországi közéletben, önkormányzati és országos szinten. Nagy tapsot kapott azért a kijelentéséért is, hogy a HMDK a Jókai-emlékévben Csúzán, a Kossuth Lajos utcában, a Kossuth-házban Jókai Mórnak szobrot fog állítani.
Dr. Demcsák Csaba zágrábi magyar nagykövet tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnöknek a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a határon túli magyar közösségeknek megfogalmazott üzenetét.
Magyar Levente: „A Kárpát-medence magyarjai közül senki sem képviseli hitelesebben 48-49 örökségét az önök közösségénél, melyből sokan vérüket, vagy akár életüket adták a hazáért”
Az ünnep szónoka Magyar Levente, Magyarország külgazdasági és külügyminiszter-helyettese volt, aki egyebek mellett azt mondta, a lelkekben, minden magyar lelkében van válasz arra a kérdésre, miért különleges pillanat 1848. március 15-e.
Magyar Levente felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyarság közös megélésében „nem valamifajta vérségi nacionalizmusról van szó, nem a vérünk tesz bennünket magyarrá, hanem a nemzet sorsával való azonosulás”, erre a legjobb példát maguk az 1848-49-es események és annak főszereplői szolgáltatják.
Hangsúlyozta, Magyarországon nem kell mindennap kiállni, megküzdeni az anyanyelvükért, a nemzeti identitásukért, a jelképeikért, intézményeikért, saját és gyermekeik magyarként való méltóságáért, nem kell folyamatosan ellenállniuk a túlnyomó többséghez való idomulás csábításának.
„Nem kell minden reggel újra és újra elhatároznunk, hogy ma is kész leszek a szükséges áldozatot meghozni azért, hogy magyarként élhessek a szülőföldemen, és ezt a jogot a gyermekeimnek is biztosíthassam. Önöknek viszont igen”– tette hozzá, egyúttal emlékeztetett; „A Kárpát-medence magyarjai közül ezért senki sem képviseli hitelesebben 48-49 örökségét az önök közösségénél, melyből sokan vérüket, vagy akár életüket adták a hazáért. Fejet hajtunk az áldozatuk előtt és felnézünk önökre, köszönjük, hogy példát mutatnak mindannyiunknak abból, mit jelent valójában forradalmunk és szabadságharcunk szellemében élni, és ha kell, akár halni is. Nincs méltóbb hely, hogy hőseinkre emlékezzünk. Megtisztelő, hogy önökkel ünnepelhetünk” – zárta beszédét a politikus.
Az ünnepi beszédek után egy színvonalas alkalmi összeállítással idézték meg a színpadon 1848. március idusának legfontosabb mozzanatait, a márciusi ifjak tetteit. A műsorban közreműködött az Alfalusi Vegyes Kar, a Sepsei Népdalkör, a kórógyi Aranycsárdás és a magyarországi Bohaj Zenekar, Bisztrica Viktória, Kovács Lilla, Molnár Zsuzsanna, Jarabek Beáta, Potalec Nika, Bicó János, a csúzai Csárdás népi tánccsoport, a csúzai Pódium Irodalmi Színpad tagjai, Ács Gedeon síremlékénél és a Kossuth-domborműnél pedig az újbezdáni Szivárvány népdalkör és Nagy Róbert.
A HMDK csúzai központi rendezvényének vendége volt Magdó János, Magyarország eszéki főkonzulja, Kiss-Parciu Péter, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára és Palizs Tóth Hajnalka, az Economica Hungarica Alapítvány igazgatója is.
