A magyarság legszebb, leglelkesítőbb ünnepe március 15-e. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége központi ünnepségének egyik helyszíne minden évben a 48-as emlékhellyel büszkélkedő Csúza, ahol Ács Gedeon felújított síremlékénél és a Kossuth-domborműnél koszorúzással, majd alkalmi műsorral emlékezünk a forradalom és szabadságharc hőseire.
Ács Gedeon református lelkész a Drávaszög 19. századi népéletének tudós megfigyelője és leírója, naplóírója volt. Lelkészi tevékenységét édesapja mellett kezdte Laskón. Tábori lelkészként vett részt a szabadságharcban. A világosi fegyverletétel után néhány hónapot börtönben töltött Pécsett, ahonnan a csúzai református egyházközség közbenjárására szabadult ki. Lelkesedése és szolgáló kedve ezt követően sem lankadt, önként követte Kossuth Lajost törökországi és amerikai száműzetésébe. 1861-ben visszatért a Drávaszögbe, Csúzára, ahol haláláig a település lelkészeként szolgált. Igazi közéleti ember volt, olvasóegyletet alapított, egész életében a Kossuth-kultusz ápolásán fáradozott. Életműve előtti tisztelgésként a HMDK a 2017-es év során többek között egy, a lelkész pályájáról szóló könyvet adott ki, síremléke pedig évek óta egyik központi helye a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége március 15-ei megemlékezésének.
Itt gyűltek össze idén is sokan, hogy Ács Gedeon síremlékén most is koszorút helyezzenek el azt követően, hogy Varga György, Csúza református lelkésze fölolvasta Kossuth Lajos Ács Gedeonnak írt ajánlólevelét, hogy tábori lelkésze az Újvilágban könnyebben boldoguljon.
Majd a könyvtár előcsarnokában levő Kossuth-domborműnél koszorúzási ünnepség következett, amelynek hangulatát az Alfalusi Vegyes Kar és a HMDK sepsei alapszervezetének népdalköre alapozta meg alkalmi énekével, majd Andócsi János, a HMDK alelnöke szólt az egybegyűltekhez. Ezután sorban helyezték el koszorúikat Kossuth arcmása alatt az egyesületek és az anyaország képviselői.
A 171 évvel ezelőtti összefogásban rejlő erőt hangsúlyozták az ünnep szónokai
Március 15-e egyik legfontosabb üzenete az, hogy hazánk és a nemzetünk érdekében összefogva, együttes erővel, egymást segítve haladjunk előre. Ezt hangsúlyozták az ünnep szónokai is.
Jankovics Róbert, a HMDK elnöke is az összefogást emelte ki beszédében, párhuzamot vonva a mostani helyzettel elmondta, hogy ahogyan elődeink 171 évvel ezelőtt háttérbe tudták szorítani az ellentéteket az összefogás, az igaz ügy érdekében, úgy kell tenni ma nekünk is. A HMDK így cselekszik/cselekedett, és az elmúlt években is bebizonyította, hogy mindaz, amit tett, a közösség érdekében tette. Folyamatosan fejleszti falvainkat, templomokat újít föl, méltó körülményeket és elegendő támogatást biztosít a magyar kultúra ápolásával foglalkozó egyesületeknek, és megkerülhetetlen tényezővé vált a horvát-magyar kapcsolatrendszerben. Évről évre nagyobb felelősséget vállal a horvátországi közéletben, önkormányzati és országos szinten. „Ha sikeresek, erősödők, talpon levők és maradók akarunk lenni, össze kell kapaszkodnunk” – fogalmazott.
„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a mai horvátországi magyar közösség mind jobban magáénak érzi a magyar nemzethez való tartozás kifejeződését. Magyarországot Horvátországban képviselő nagykövetként köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik előző nap Zágrábban, Eszéken vagy Stazán, maholnap Csúzán és Fiumében, Daruváron, Vukováron vagy a baráti Horvátország más településein kokárdát tűztek vagy tűznek a szívük fölé. Mert ez a mi szimbolikánk, ez fejezi ki a múltunkhoz való kötődést és nemzeti emlékezetünket” – mondta beszédében Magyar József, Magyarország zágrábi nagykövete, aki elismerően szólt a HMDK munkájáról, mint mondta „felbecsülhetetlen mértékben járul hozzá a magyar közösségek fennmaradásához”.
Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének a világ magyarságához szóló üzenetét Szlanyinka Anna, a zágrábi magyar nagykövetség kultúrattaséja tolmácsolta.
Ünnepi beszédében De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul azt kívánta, hogy a falu közössége tudjon mindig békében és egyetértésben ünnepelni. „Adjon hozzá erőt a magyar ősök tisztelete, különösképpen a március 14-én született Esterházy János felvidéki magyar mártírgróf szavai, melyek ma is aktuálisak: Ne felejtsétek el egy pillanatra se azt, hogy magyarnak születtetek, és mint magyarnak kell meghalnotok. Ilyen szellemben neveljétek gyermekeiteket, mert egyedül ez biztosíthatja nemzetünk fennmaradását” – hangsúlyozta a főkonzul.
Ünnepi műsor
Az 1882-ben Ács Gedeon által alapított csúzai Polgári Olvasóegylet tevékenységét a Jókai Mór Kultúregyesület vette át, az egyesület vezetőinek és aktív tagságának köszönhetően több mint fél évszázada a településen élénk kulturális élet zajlik. Az egyesület gyermektánccsoportjának, a csúzai Csárdás népi táncegyüttesnek, az Alfalusi Vegyes Karnak, a sepsei Népdalkörnek, az újbezdáni Szivárvány Népdalkörnek és Kubikos Zenekarnak, valamint Dobó Lillának, Molnár Zsuzsannának, Rómer Edinának és Bicó Jánosnak a részvételével most is egy színvonalas, az 1848-49-es eseményeket méltóképpen felidéző műsort láthatott a közönség. A legkisebbek részvétele pedig hitet és reményt adhat, hogy amint a csúzai művelődési életnek, úgy a horvátországi magyarságnak is nemcsak múltja, hanem jövője is van.
Az ünnepségen részt vett Nagy Csaba, Baranya megye fideszes országgyűlési képviselője, Őri László és Decsi István, Pécs alpolgármesterei, valamint dr. Bokor Béla, a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány (Pécs) kuratóriumi elnöke, dr. Minorics Tünde néprajzkutató és Hegyi Győző, Egerág polgármestere.
