Van, ami örök – ez volt az idei évi Tusványos – Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor mottója, amelyen a határon túli magyar közösségek helyzetét vették számba ezek vezetőinek hagyományos pódiumbeszélgetésén, amelyet „mini-Máértként” (a Magyar Állandó Értekezlet kistestvéreként) is szoktak emlegetni.
Orbán Viktor idén is megtartotta Tusnádfürdőn a szokásos egyeztetését a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetőivel.
A hagyományos szombat délelőtti politikai fórumon a magyar miniszterelnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tartott előadást, valamint válaszolt a közönség kérdéseire.

A határon túli magyar közösségek helyzetét vették számba a mini-Máérten

A Lőrincz Csaba Sátorban megszervezett kerekasztal-beszélgetésen részt vett Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek elnöke, Forró Krisztián, a Szövetség-Aliancia elnöke, Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Bocskor Andrea parlamenti képviselő (Fidesz), Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Potápi Árpád János államtitkár (Nemzetpolitikai Államtitkárság, Miniszterelnökség), Tánczos Barna miniszter (Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium, Románia). A beszélgetés moderátora Zsigmond Barna-Pál országgyűlési képviselő, miniszteri biztos (Külgazdasági és Külügyminisztérium) volt.

Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai európai parlamenti képviselője sajnálatosnak tartotta, hogy évek óta a kárpátaljai magyar közösség van a legrosszabb helyzetben. Elmondta: az orosz agresszió mindenki hitét megrendítette, és mindent megváltoztatott a közösség életében. Alapvető érdeknek nevezte, hogy a háború mielőbb befejeződjön.

Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség elnöke pozitív fejleményként említette, hogy tavaly ősszel a három szlovákiai magyar párt egyesülésével létrejött a Szövetség. A párt első erőpróbája az őszi helyhatósági és megyei választások lesznek, melyeket először tartanak egyszerre. Reményét fejezte ki, hogy az egyesült politikai alakulat révén 2024 után ismét ott lesz a felvidéki magyarság képviselete a szlovák parlamentben, ahol majd a Benes-dekrétumok ügyét is felvetheti.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke arról számolt be, hogy az elmúlt három évben mind Szerbián belül, mind államközi szinten kiválóan alakultak a magyar-szerb kapcsolatok. Szerbiában felnéznek és partnerként tekintenek a magyar közösségre, és szeptemberben a két ország közötti stratégiai partnerségről is kétoldalú megállapodást írtak alá. Hozzátette: hamarosan megalakul az új szerb kormány, amelyben a VMSZ államtitkárokkal kíván jelen lenni.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője, Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi minisztere az erdélyi magyarság sikereként említette, hogy a 2020-as választások során sikerült megszerezni a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, és a szövetség fontos pozíciókat kapott a bukaresti kormányban. A háborús idők miatt fontosnak tartotta, hogy ma olyan kormánya van Romániának, amely 70 százalékos parlamenti többségre támaszkodhat, ezért biztosított a politikai stabilitás.

Az RMDSZ-es politikus optimizmusát bírálta Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, aki arra figyelmeztetett, hogy a 30 évvel ezelőtti 1,7 millióról egymillió körülire apadt az erdélyi magyarság lélekszáma. Hozzátette: ismét döntöttek az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziójának bejegyzéséről. Az egyesülő erdélyi magyar pártok arra törekszenek, hogy a 2024-ben várható négy választásra megegyezzenek az RMDSZ-szel.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke emlékeztetett arra, hogy a világjárvány és az ukrajnai háború mellett két földrengés is átrendezte a horvátországi kormányzat prioritásait az elmúlt években. Megjegyezte: a horvátországi magyarság annak köszönhetően vállalhatott kormányzati szerepet 2020-ban, hogy csak a bevonásával tudtak törékeny kormánytöbbséget kialakítani a parlamentben. Ezáltal sikerült forrásokat biztosítani a magyarok lakta horvátországi települések fejlesztésére.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke elmondta: a hagyományoknak megfelelően az áprilisi választások nyomán alakult balközép kormánnyal is megállapodást szeretnének kötni, hogy folytassák fejlesztési programjaikat. Ehhez jó alapot biztosít az a magyar-szlovén megállapodás is, amelyet a két kormány kötött a szlovének által is lakott magyarországi és a magyarok által is lakott szlovéniai területek fejlesztéséről.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszönetet mondott azért a 318 ezer szavazatért, amelyet a határon túli magyarok adtak le a magyarországi parlamenti választásokon, és külön azért is, hogy ezek 94 százaléka a Fideszt támogatta. Úgy vélte: nem volt még egy ilyen sikeres 12 éves időszak Magyarország utóbbi százéves történetében, mint ami most zárult. A külső körülmények miatt azonban a következő évben az is siker lesz, ha meg tudják őrizni az elért eredményeket, így amikor újra lehetőség nyílik majd a bővülésre, akkor a mostani szintről elindulva lehet gyarapodni.

A 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban közösségünk képviseletében részt vett még Andócsi János és Munk Erik is, a HMDK alelnökei, valamint Palizs-Tóth Hajnalka, az Economica Hungarica Alapítvány igazgatója.

Ellátogattak a szépvízi Székely Határőr Emlékközpontba is

A Bálványosi Egyetemen részt vevő Nemzetpolitikai Államtitkárság és a határon túli magyar szervezetek képviselői látogatást tettek a szépvízi Székely Határőr Emlékközpontban, ahol az odalátogatók bepillantást nyerhetnek a székelység ezeréves történelmébe. A kiállítás a székely hadszervezetek és a határőrizet történetét mutatja be a Keleti-Kárpátokban, az Árpád-kortól a második világháború végéig, egy impozáns épületben. A 2021 augusztusában megnyitott emlékközpont hiánypótló és egyedi turisztikai célpont Székelyföld térképén.

A látogatás keretében megkoszorúzták Szent László király szobrát.

A szépvízi látogatáson részt vett Jankovics Róbert HMDK-elnök, valamint Andócsi János és Munk Erik, a HMDK alelnökei is.

Orbán Viktor idén is megtartotta Tusnádfürdőn a szokásos egyeztetését a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetőivel

Orbán Viktor miniszterelnök idén is megtartotta szokásos egyeztetését tusnádfürdői előadása előestéjén a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetőivel.

A megbeszélésen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Forró Krisztián, az MKP elnöke, Pásztor István, a VMSZ elnöke, Jankovics Róbert, a HMDK elnöke és Horváth Ferenc, az MMÖNK elnöke vett részt, a magyar kormányzat oldaláról pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár, illetve Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

A megbeszélésen elhangzott, hogy az elhúzódó ukrajnai háború nemcsak Magyarországot, hanem a határon túli magyar nemzetrészeket is súlyosan érinti, ezért folyamatos egyeztetésre van szükség a gazdasági és társadalmi károk elhárításához.

A résztvevők kifejezték szándékukat, hogy a válság ellenére is meg fogják őrizni a magyar nemzetpolitikának az elmúlt tizenkét évben elért eredményeit.