Jártunkban-keltünkben egyre több olyan utcát, városrészt látunk, ahol a régi díszes épületek sorát egy-egy modern, semmitmondó kockaépület bontja meg. Ez a jelenség már a kisebb falvakra is igaz. Kopácsnak korábban még sikerült megőriznie falusi jellegét, amit annak is köszönhetett, hogy egy rövid ideig a kulturális minisztérium védelme alatt állt. Ma már viszont csak a fantáziánk, na meg az építészetei minisztérium szabhat határt, így ha tetszik, akár egy ötméteres betongém is díszítheti házunkat.
A fennmaradt és védelemre méltó épületek, épületegyüttesek mind történeti, mind pedig művészettörténeti szempontból jelentős értéket képviselnek, ugyanakkor az adott közösség önmeghatározásának is fontos pillérei. Kopácsnak, az Árpád-kori kis (halász)falu lakóinak a népköltészete, népi kultúrája mellett sokáig sikerült építészeti örökségét is megtartania. A 1991-ben kitört háborúig takaros hagyományos lakóházak sorakoztak a település utcáin, majd a békés reintegráció után kezdődött újjáépítési hullám idején úgynevezett „obnovás” típusházak kezdtek épülni, melyeken már semmi nyoma sem volt a korábbi népi, illetve polgári építészeti hagyománynak.
Drago Kretić, a műemlékvédelmi hivatal főtanácsosa szerint az újjáépítés volt az első, amely megbontotta a települések egykori képét. Egyforma házak épültek az ország területén mindenütt. 2005-ben ugyan egyfajta megelőző védelem alatt állt Kopács, de tudomása szerint csak néhány új házat építettek a hagyományos stílusú lakóházak mintájára. Három év múlva pedig törölték a védett kulturális javak listájáról, így ma már csak a kopácsi református templom áll műemlékvédelem alatt – nyilatkozta lapunknak a főtanácsos.
A falu területe viszont védett régészeti lelőhely, így mielőtt valaki házalapozásba, esetleg pinceásásba kezdene, be kell szereznie a megfelelő engedélyt az illetékes hivataltól. Majd kezdődhet az építkezés, és ha a szakminisztérium is rábólint, akár ötméteres betongém is kerülhet a tetőre, sőt vezetéknevünket is felírathatjuk rá. És pontosan ezzel van a gond: településeink ennek a következtében lassan elveszíthetik hagyományos jellegüket. Mind kevesebb az ilyen hangulatos kis falu vidékünkön. Néhány évvel ezelőtt a filmeseket is megihlette Kopács: Antun Vrdoljak a hollywoodi sztár, Goran Višnjić főszereplésével forgatta itt a Duga mračna noć (Hosszú sötét éjszaka) című filmjét. Kopácson forgatták a háború (1991-97) után készült első gyerekfilmet, a Duh u močvari (A mocsár szelleme) címűt is.
Ha viszont a cikkünkben jelzett jelentős átalakulások folytatódnak, akkor a jövőben sem a filmesek, sem pedig a látogatók számára nem lesz többé vonzó a hangulatos kis (halász)falu.
{fcomments}
