A legfelsőbb bíróság múlt csütörtökön nyilvánosságra hozta a frankhitelesek ügyében született döntését, amelyben helybenhagyta a kereskedelmi bíróság másodfokú ítéletét, miszerint a pénzügyi intézetek egyoldalú kamatemelése elfogadhatatlan, de a deviza alapú hitelek jogszerűsége nem vitatható. A tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosításból származó kamattúlfizetés visszaigénylésére egyéni perek indítását javasolja.
Drago Jakovčević, a közgazdasági egyetem professzora a köztévé híradójának elmondta, az árfolyamzáradék szerinte azért vitatható, mert azt általában akkor alkalmazzák, ha egy országban nem stabil az árfolyam, Horvátország esetében azonban ez nem indokolt. Az egyéni perekkel kapcsolatban kifejtette: a jövőben le fogják terhelni a bíróságokat, ezért a döntés technikailag is rossz, másfelől pedig azt bizonyítja, hogy nincs kollektív védelem, és minden adósnak önmagának kell igazságot szolgáltatnia úgy, hogy egyéni keresetet indít a bakok ellen.
A frankhitelesek egyesülete szégyenletesnek tartja a döntést, és egyáltalán nem elégedett az ítélettel. Bejelentette: az alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért.
„Jogerős ítéletünk van arról, hogy a pénzintézetek jogtalanul jártak el az ügyfeleikkel szemben, de emiatt semmilyen szankcióval sem sújtják őket” – mondta Katarina Lučić, a frankhitelesek egyesületének vezetője, majd hozzátette: ez katasztrófa minden hiteles számára, akiknek most évekig önmaguknak kell keresniük az igazságot a bíróságokon, és a nehéz anyagi helyzetük ellenére elő kell teremteniük a pénzt a perre.
A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete a fogyasztók egyesületével közösen még 2011-ben kollektív vádat emelt a nyolc legnagyobb, Horvátországban működő bank ellen. Azzal vádolták őket, hogy tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot és egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, aminek következtében a hitelfelvevőknek 100 százalékkal nőtt a törlesztőrészletük ahhoz a naphoz képest, amikor felvették a hitelt.
Horvátországban a jegybank múlt év végi állapotot tükröző adatai szerint a kereskedelmi bankok 23,7 milliárd kúna értékben nyújtottak frankalapú hiteleket, ezek 92 százalékát a lakosság vette fel, elsősorban lakásvásárlásra. Mintegy 60 ezer horvát állampolgárnak van svájci frank alapú hitele. A nem törlesztő frankhitelesek számáról a horvát sajtóban nem jelentek meg pontos számok, de mindennapossá vált a nem törlesztők kilakoltatása.
{fcomments}
