A Kupa folyó csendes völgyében, három út találkozásánál áll egy kastély, amely évszázadokon át birodalmak határát jelentette, családok sorsát és történelmi drámákat őrzött. A Frangepánok faerődjéből Zrínyi Péter kőből emelt védőbástyát – egyszerre menedéket és erődöt. A Brod na Kupi ma alig pár száz lelkes település, ahol minden kő a múltról mesél.
A Kupa folyó partján, három út találkozásánál emelkedik a Zrínyiek kastélya. A hely stratégiai jelentőségét már a 15. században felismerte a Frangepán család, akik a gázló közelében egyszerű, fából ácsolt erődítményt emeltek. A folyón való átkelés, az utak kereszteződése és a völgy védelme mind azt jelezte: itt hatalmat lehetett gyakorolni – és itt is kellett megvédeni azt. A település neve – a horvát brod szó – többjelentésű: ma hajót jelent, a régi időkben pedig átkelőt, gázlót is. A Kupa menti fekvés és az átkelőhelyek szerepe miatt a név a vízen való átkelés világát idézi. A középkorban itt találkozott kereskedelem és hadászat, ezért nem meglepő, hogy a Frangepánok udvarháza hamar a vidék központjává vált. A források 1481-ben említik először a birtokot, amikor a zágrábi királyi bíróság megtiltotta Frangepán Istvánnak a vámok szedését. A birtok azonban a családé maradt, és apáról fiúra szállt.
Határvédelem fegyverrel és kővel
A 16. század már kevésbé volt kegyes a Kupa völgyéhez. A Likából érkező oszmán portyázók 1528-ban, 1578-ban és 1585-ben is felperzselték a vidéket. A lakosság menekült, a falvak elnéptelenedtek. A védelem megerősítésére a 17. század elején vlach jog alapján szerb családokat telepítettek a vidékre, a férfiak katonai szolgálattal fizettek a földért. Brod na Kupi ekkor valódi határvidékké vált – fegyverrel, őrszemekkel és állandó készenléttel. Ebben a feszült korszakban lépett színre Zrínyi Péter, aki 1651-ben a régi faerőd helyére korszerű, kőből rakott várkastélyt emeltetett. Az új épület már nem csupán szükségmegoldás volt, hanem tudatos stratégiai beruházás: a völgy, az átkelő és a határ védelmére szolgált. A négyszög alaprajzú, masszív épület egyszerre volt katonai erőd és nemesi rezidencia. A kastély kétszintes földszintje fölé további emeletek épültek, tetejét sátortető zárta, csúcsán díszes buzdovánnal. A homlokzat késő reneszánsz kapuja méltóságot sugárzott, miközben a falak lőrései világossá tették: ez nem puszta lakóhely. A legkülönlegesebb védelmi elem az úgynevezett „breteš” volt – egy kiugró, falazott rész, ahonnan forró ólmot, olajat vagy köveket zúdíthattak az ostromlókra. A kastély falai nem dísznek épültek.
A falak mögött: templom, alagutak, bukások
1670-ben a komplexum részeként felépült a Mária Magdolna-templom, amely a település szakrális központjává vált. A templom és a kastély együttese jól mutatja, hogyan fonódott össze a hit, a hatalom és a védelem ezen a vidéken.
A falak azonban nemcsak erőt, hanem titkokat is rejtenek. A helyi hagyomány szerint három föld alatti alagút vezetett ki a kastélyból: az egyik a templom közepén nyílt, a másik a Kupa partján bukkant a felszínre, a harmadik pedig a Vučja jama barlang felé vezetett. Ezek a menekülőutak egy olyan erődrendszer képét rajzolják meg, ahol minden részlet a túlélést szolgálta. A Zrínyiek és Frangepánok sorsa azonban drámai fordulatot vett. A Wesselényi-összeesküvés bukása után a birtokok a királyi kamara kezére kerültek. Bár Zrínyi Miklós fia, Ádám még megtarthatta részeit, özvegye, Lamberg Katalin 1692-ben eladta a brodi, čabari és ozalyi uradalmakat. A következő évszázadokban a kastély gazdát cserélt: a Perlas és a Batthyány család, majd a 19. században a Batthyány Kázmér nevével fémjelzett korszak következett, akinek a sorsa az 1848–49-es szabadságharc után emigrációval zárult. 1872-ben a birtokot a Thurn und Taxis hercegi család vásárolta meg, akik Regensburgból igazgatták itteni érdekeltségeiket. Végül 1928-ban Brod na Kupi földjei a Horvát Sárkányrend tulajdonába kerültek, vezetői 1945-ig maradtak birtokosok.
A számokon túl: Brod na Kupi öröksége
A település népessége sosem volt jelentős: 1857-ben 172, 1910-ben 266, 2011-ben pedig mindössze 209 lakost számláltak. Brod na Kupi jelentősége mégis messze túlmutat a számokon. Itt, a Kupa partján évszázadokon át találkozott kereskedelem, hadászat és politika; itt hagyták a nyomukat a Frangepánok, a Zrínyiek és a későbbi birtokosok. Ma, amikor a csendes utcákon sétálunk, a Zrínyiek kastélya nem pusztán történelmi emlék. Kőbe zárt történetek tárháza: vámszedő nemesek, ostromokra készülő katonák, menekülő családok és határvidéki mindennapok emlékei sűrűsödnek a falai között. A Brod na Kupi kastély a Kupa völgyének őre – egy hely, ahol a múlt nem távoli fogalom, hanem tapintható valóság.
