A darázsi Golubov család generációk óta foglalkozik állattenyésztéssel és földműveléssel. Néhány évvel ezelőtt viszont úgy döntöttek, belevágnak valami újba: őshonos fekete sertéseket kezdtek tenyészteni.
Napjaink rohanó világa kihatással van az élelmiszeriparra is. A nagy farmok futószalagszerűen ontják magukból a mesterséges adalékokkal pár hónap alatt felnevelt tenyészállatokat. Ezen állatok húsa viszont messze nem olyan, mint a hazaiaké, ezért egyre nagyobb a kereslet az otthon nevelt állatok iránt. Ezt ismerte fel a darázsi Golubov család is, és úgy döntöttek, kéthektáros családi birtokukon őshonos szlavón fekete disznókat fognak tenyészteni. Azért is esett erre a választásuk, mert a munka mellett ezt el tudják végezni, hiszen mindketten dolgoznak, de jövedelemkiegészítésre van szükségük.
– Apósomnak van egy olyan földterülete Darázs Budzsáknak nevezett részén, amely nagyon vizenyős, és a vadak is rendszeresen megrongálták a termést, ezért nehéz volt azt gazdaságosan művelni. Mivel biológiatanár vagyok, eszembe jutott, hogy ez a terület ideális lenne a szabadtéri állattartáshoz, hiszen minden feltétel adott. Egy uniós pályázatnak köszönhetően be is szereztük első tenyészállatainkat, melyek őshonos, fekete, szlavóniai disznók, amelyeket félvad tartásban nevelünk – mondja Prakatur-Golubov Krisztina, hozzátéve, hogy jelenleg egy kanjuk és hét anyakocájuk van, amelyek biztosítják az utánpótlást, hiszen évente két alkalommal malacoznak.
Nem jár hozzájuk állatorvos
Tenyésztésük nem igényel különösebb szaktudást, hiszen egy nagyon ellenálló fajtáról van szó. Golubovék tanyáján is mindenük megvan, amire szükségük lehet, hiszen a kéthektáros, bekerített területen számos fa és egy kisebb tó is van, amiből ihatnak, de akár dagonyázhatnak is benne.
– A fekete malacok tenyésztése nem különösebben bonyolult feladat, hiszen gyakorlatilag vadon élnek egy elkerített területen. Az ivóvíz a tóból biztosított számukra, és a fákról lehulló gyümölcsökből is jókat lakmároznak, de állandóan túrnak és ásnak, kukacokat, bogarakat keresnek – mondja Golubov Ivica, hozzáfűzve, hogy természetesen kapnak emellett naponta egyszer kukoricát és füvet is. Ivica azt is elmondta, hogy állataik nagyon jól érzik magukat náluk, amire a legjobb bizonyíték talán az, hogy még sosem járt náluk állatorvos.
Nagy az érdeklődés a fajta iránt
A szlavóniai disznó jóval lassabban hízik, mint hagyományos rokonai. Ennek fő oka életmódjában és táplálkozásában rejlik, hiszen míg az ólban tartott állatok alig mozognak, addig ők egész nap a szabadban bóklásznak. Ennek köszönhetően húsosabbak, zsírjuk pedig nagyon jó immunerősítő, ezért nagyon keresettek.
– Nagyon keresettek a sertéseink, általában már malacként van rájuk vevő, de a felnőtt állatok húsát és zsírját is gyorsan elviszik, mert nagyon jó az immunerősítő hatásuk, éppen ezért nagyon ajánlják rákos, kemoterápián résztvevő betegeknek a fogyasztását – mondja Krisztina. Egyelőre nem dolgozzák fel a kocákat, de jövőre terveznek saját kulent, szalonnát és sonkát is készíteni.
Golubovék családi gazdasága a sertések mellett szőlőt is termel, melyből bort készítenek saját fogyasztásra.
