A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) a meghívására vasárnap a Drávaszögbe látogatott dr. Zsigmond Barna Pál, a Fidesz országgyűlési képviselője, kormánybiztos. A magyarországi politikus Sepsén, a HMDK sepsei alapszervezetének székházában találkozott az országos szervezet vezetőivel, kisebbségi önkormányzati képviselőkkel és helyiekkel. Megbeszélést folytattak az aktualitásokról, a bel- és külpolitikáról, a jövőt érintő elképzelésekről. A találkozót követően interjút adott lapunknak és a Drávatáj tévéstúdiónak.
– Ön a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség parlamenti képviselője, a Külügyi Bizottság és a Nemzeti Összetartozás Bizottság tagja, 2018 novemberében pedig kinevezték a Kárpát-medencei külképviseletek tevékenységének összehangolásáért felelős miniszteri biztossá.
– Én magam is hat évig főkonzul voltam Csíkszeredában, ez a legnagyobb Kárpát-medencei külképviselet, valószínűleg ennek apropóján kért fel Szijjártó Péter miniszter úr, hogy a minisztériumon belül lássam el ezt a tisztséget. Ezek a szomszédos országokban lévő főkonzulátusok speciális szerepet játszanak, ha úgy tetszik, a magyar intézményrendszerben, mert értelemszerűen egyrészt a külpolitikába tagozódva külképviseletek, de nem a klasszikus diplomáciai értelemben vett külképviseletek, nagykövetségek, hanem az ott élő magyarok ügyes-bajos dolgait intézik. Ráadásul 2010 óta a külhonban élő magyarok most már magyar állampolgárok is lehetnek úgy, hogy nem kényszerülnek a szülőföldjük elhagyására. Tehát nagyon sok az állampolgársághoz kapcsolódó konzuli, de inkább azt mondom, hogy hivatali ügyintézés. Az elmúlt években az Orbán-kormány támogatáspolitikájának is köszönhetően nagyon sűrű szövettel kapcsolódik egymáshoz a külhoni magyarság és a magyar állam, ezekben nagy szerepük lehet ezeknek a főkonzulátusoknak.
– Még egy aktuális kérdés, az ukrán helyzet. Ukrajnában jelenleg a külképviseletek tekintetében
mi a helyzet?
– Egyelőre működnek, de értelemszerűen a háborús helyzetben nagyon nehéz a diplomáciai képviseletek biztonságát is szavatolni. Reméljük, hogy a harcoló felek tiszteletben tartják a diplomáciai mentességet. Komoly feladatot látott el a nagykövetség, illetve a főkonzulátus egyrészt az ottani magyar állampolgárok kimenekítésében, de ugyanígy a kárpátaljai magyarok megsegítése szempontjából is kulcsfontosságú a két külképviselet. Mi azt reméljük, hogy kialakul a béke és visszaáll a rend, és egész Ukrajna népe és a kárpátaljai magyarság is biztonságban érezheti majd magát.
– A HMDK meghívására érkezett hozzánk, a Drávaszögbe, és tulajdonképpen ön is határon túli magyar, hiszen erdélyi származású, ha jól tudom. Éppen ezért azt gondolom, hogy a beosztás, amiben jelenleg tevékenykedik, nem kis mértékben szívügy is.
– Igen, Erdélyben születtem, tizennyolc éves koromig ott éltem, tehát ha úgy tetszik, megtapasztaltam a kisebbségi sorsot.
Én is azt vallom, hogy sose felejtse el az ember, hogy honnan jött, és büszkén vállalja származását. Aztán a dolgok úgy alakultak, hogy Budapestre kerültem, és ott indult el az életem. Bekerültem a politikába, ez úgy adódott, hogy nemzetpolitikával is foglalkozom. A nemzetpolitika szívügyem, és különösen jó látni azt, hogy az elmúlt tizenkét évben látványos sikereket értünk el. Tehát egy olyan korszak után következett 2010-ben az Orbán-kormányzat politikája, amire nem szívesen emlékszünk, hiszen talán csak egy mondat erejéig azért mégis említsük meg, hogy 2004. december 5-ét, a Gyurcsány-féle nemzetellenes politikát zártuk le. És örömmel láttam ma itt, Horvátországban is, hogy számos intézmény alakult, nagyon sok támogatás érkezett, de a támogatásnál talán még fontosabb ez az összekapaszkodás, ez az egymásra utaltság, ez a nemzeti összetartozás, ami kialakult, és ez mára természetessé vált. Magyarországon olyan választások lesznek, hogy őrizzük meg ezt, ami ma természetesnek tűnik, de nem volt az 2010 előtt. És ahogy szoktuk mondani: Magyarország előre megy és nem hátra, és azt gondolom, a magyar nemzet szekere is előre ment az elmúlt időszakban, és nem hátra, tartsuk ezt az irányt közösen. Ebben mindenkire számítunk, így minden horvátországi magyarra is, hiszen minden szavazat számít április 3-án. Közös felelősségünk az, hogy akinek van magyar állampolgársága is, menjen el szavazni és szavazzon a folytatásra, szavazzon arra, hogy ne dőljön romba megint az, amit közösen felépítettünk az elmúlt 12 évben.
– A választásokkal kapcsolatban van-e még olyan fontos információ, amit meg kellene osztani?
– Igen, mindenképpen: akinek nincs Magyarországon lakóhelye, az levélben szavazhat. Mindenekelőtt regisztráljon, amennyiben még ezt nem tette meg. Tehát csak akkor szavazhat, ha kéri felvételét a választói névjegyzékbe. Az állampolgár kérjen segítséget a HMDK-tól vagy a főkonzulátustól, és útbaigazítást fog kapni. És arra bátorítunk mindenkit, hogyha megkapta a szavazási levélcsomagot, akkor is kérjen segítséget.
