Egy újabb egyesület, amelytől Sója Dénes megvonta a támogatást
Csúza – Az 1882-ben Ács Gedeon által alapított csúzai Polgári Olvasóegylet tevékenységét a Jókai Mór Kultúregyesület vette át, és több mint fél évszázada a településen élénk kulturális élet zajlik. Már eddig is számtalan nehézséggel szembesültek, most pedig jövőjét, további fennmaradását a magyar kisebbségi parlamenti képviselő, Sója Dénes veszélyezteti, aki megvonta az egyesület támogatását.
A csúzai Jókai Mór Kultúregyesület az 1882-ben alapított Csúzai Polgári Olvasóegyletet tekinti elődjének. Alapító-elnöke Ács Gedeon volt. Az egylet épülete nemcsak a könyvtárnak adott otthont, s nemcsak olvasóterem működött benne, hanem itt tartották a bálokat is, és színpaddal is rendelkezett. A színjátszás igencsak nagy népszerűségnek örvendett fél évszázadon keresztül. A két világháború közötti időszakban a legjelentősebb rendezők Zsilli Dániel tanító, Berta Imréné, a lelkész felesége és Fischer János borbélymester volt, a második világégés után pedig Pasza Rozália volt. 1949-50-ben alakult meg a kultúregyesület, amely a csúzaiak körében akkor legnépszerűbb és legolvasottabb írónk, Jókai Mór nevét vette föl. Pasza Rozália-Rozika néni lelkes amatőr népművelőként népi táncokat is tanított a gyerekeknek és az ifjúságnak. A kóruséneklésnek három korszaka volt Csúzán: az első világháború előtt Tarr Géza tanító, a két háború között Zsilli Dániel, 1983-tól pedig Veres Mária vezetett énekkart. Ez az énekkar „fuzionált” a vörösmartival, majd a rétfalusi énekkarral, és a Horvátországi Magyarok Szövetségének központi kórusaként szerepelt 1991-ig. A Jókai Mór Kultúregyesület kiállításokat és író-olvasó találkozókat szervezett, s az olvasóegylet alapításának centenáriumát, illetve a település első írásos említésének a 750. évfordulóját is nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepelte meg.
Ma is ugyanolyan igény van Csúzán a rendezvényekre, mint korábban
Reppmann Dékány Zsuzsanna, akinek neve összefonódott a csúzai művelődési élettel, és aki hosszú éveken át vezette az egyesületet, lapunknak úgy nyilatkozott, hogy szinte el sem tudta hinni, hogy egy ilyen nagy múlttal és jelennel is rendelkező egyesülettől megvonják a támogatást. Szerinte nemcsak azt kell értékelni, hogy milyen a múltja, hanem azt is, amit az elmúlt néhány év során letett az asztalra.
– Nagyon örülök, hogy egy ilyen egyesületet tudtam átadni egy fiatalabb nemzedéknek. És annak is örülök, hogy a Pódium Irodalmi Színpad alapítóinak sikerült újra elindítaniuk azt a tevékenységet, amit fél évszázadon keresztül nagy sikerrel műveltek az elődök. Már a harmincas években olyan darabokat játszottak, mint például A Noszty fiú esete Tóth Marival, az eszéki színházból bérelték hozzá a ruhákat, de később is számos színdarabot – elsősorban népszínművet – mutattak be. Mindig telt ház előtt, hasonlóan a Pódium Színpad legutóbbi előadásához. Ami azt jelenti, hogy ma is ugyanolyan igény van ezekre az előadásokra, rendezvényekre, mint korábban volt. 1982-ben az Olvasóegylet 100. évfordulóját, 2002-ben pedig településünk alapításának a 750. évfordulóját is méltóképpen megünnepeltük. Még a megszállás szomorú időszakában, a 90-es években is, igaz, nem nagydobra verve, megemlékeztünk március 15-ről, néhány szál virágot mindig elhelyeztünk a Kossuth-domborműnél. A Jókai Mór Kultúregyesület él és a jövőben is élni szeretne – mondta Reppmann Dékány Zsuzsanna.
Három szakosztálya működik
A művelődési egyesületnek három szakosztálya működik: a Hajnalcsillag gyermektánccsoport, a Pódium Irodalmi Színpad és a Szivárvány Rajzszakkör. A Hajnalcsillag igencsak népszerű a gyerekek – és természetesen a szülők, nagyszülők – körében, a létszám 25 és 35 között ingadozik. Ők képezik a Csárdás ifjúsági táncegyüttes utánpótlását. A csoport vezetője és koreográfusa Ognjenović Kettős Zsuzsanna. A Pódium Irodalmi Színpad a nemzeti és egyéb ünnepeink alkalmából rendezett műsorokon zenés, irodalmi-történelmi összeállításokkal szerepelt korábban, az elmúlt hónapokban pedig újra felélesztették a színjátszást. A műsorok nagy részét Dékány Zsuzsanna szerkesztette, a színjátszókat pedig a csoport öntevékeny tagjai irányítják. A falu művelődési életében a kulturális tevékenység mellett fontos szerepet tölt be az oktató-nevelő munka is, a Szivárvány Rajzszakkör tagjai Belasity Tímea képzőművészet szakos tanárnő, egy ideje pedig Vojnović Korina vezetésével ismerkedhetnek a legkülönbözőbb technikákkal. Részt vesznek a különböző kiállítások rendezésében, amelyeken a szakkör munkái is megtekinthetők, legutóbb például húsvéti vásárt tartottak, de mindig ott vannak a szüreti és bornapokon is.
Nagyszabású rendezvények, hagyományápolás
Eredményesen ápolják a hagyományokat, a népszokásokat: évenként sor kerül aratóbálra és a fogathajtó versennyel, illetve lovas felvonulással egybekötött szüreti és bornapokra.
– Az idei évre kitűzött programjainkat, rendezvényeinket mindenáron megtartjuk, mert ezzel tartozunk az embereknek. Működni fog továbbra is gyerektánccsoportunk, rajzszakkörünk is, a Pódium Irodalmi Színpad tagjai is nagy elánnal és odaadással dolgoznak. Nagy közfelháborodást váltott ki, amikor kiderült, hogy idén nem részesülünk támogatásban. Tudjuk, hogy ezzel egyesületünk ellehetetlenítése a cél, de mi nem adjuk föl. Az biztos, hogy nagyon nehéz lesz, de azért dolgozunk tovább, hogy amilyen gazdag volt a múltunk, ugyanolyan eredményes és tevékenységben bővelkedő legyen a jövőnk is – mondta Kováts Zsuzsanna, az egyesület elnöke.
