A Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központban (Eszék) mutatták be a Csikófogat irodalmi tehetséggondozó program eredményeként megjelentetett Kalliopé vacsoravendégei című antológiát, amely a központ diákja, Gorjanac Szilvia írásait is tartalmazza.
A múlt csütörtökön megtartott eseményen Samu-Koncsos Kinga magyartanár köszöntötte a jelenlévőket, majd Pánczél András, a Guttenberg Pál Népfőiskola elnöke és a Csikófogat irodalmi tehetséggondozó műhely szervezője mutatta be a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megjelentetett kötetet.
Az antológiáról Gorjanac Szilviával, a Központ diákjával, valamint az erdélyi Pál Andrea Bernadettel beszélgettek, akiknek az írásai is helyet kaptak a kiadványban.
Pánczél András idén harmadik alkalommal járt az eszéki magyar iskolaközpontban, korábban irodalmi műhelyt vezetett a diákoknak, illetve zsűrielnöke volt a KÉP/ÍRÁS irodalmi pályázatnak, amelynek legjobbjait a kötetbemutató végén köszöntötték.
Pánczél András elmondta, a Csikófogat eddigi négy antológiája közül ezt tartja a legsikeresebbnek, amit elsősorban a részt vevő fiatalok tehetségének és kitartó munkájának tulajdonít.
A műhelymunka a mostani csapattal nem ért véget, a tervek között szerepel egy újabb antológia megjelentetése. Ehhez azonban nemcsak elegendő számú írásra van szükség, hanem arra is, hogy a résztvevők a képzés után is kapcsolatban maradjanak és önképző közösséggé váljanak. A program egyik legfontosabb eredménye éppen az, hogy a fiatalok nemcsak technikai tudást szereznek, hanem alkotói közösséget is építenek maguk köré.
A kötetet Rózsássy Barbara József Attila-díjas költő szerkesztette. Az antológia prózai és lírai műveket egyaránt tartalmaz, ugyanakkor a szerkesztők szerint egyre inkább a próza kerül előtérbe. A legjobb írásokat szigorú válogatás után rendezték kötetbe.
Pál Andrea Bernadett, a kézdivásárhelyi fiatal szerző öt éve tagja a műhelynek, és négy éve publikál rendszeresen. Saját írásait az újrealista szépirodalomhoz sorolja, az antológiában történelmi témájú novellái szerepelnek. Elmondása szerint a foglalkozásokat minden második szombaton tartják, ahol a résztvevők az irodalom mindhárom műnemével (líra, epika, dráma) ismerkednek, nemcsak elméleti szinten, hanem az alkotás gyakorlati eszközeit is elsajátítják.
A program célja, hogy a fiatalok megtalálják a hozzájuk legközelebb álló műfajt és saját hangjukat.
Gorjanac Szilvia a Csikófogatban kialakult emberi kapcsolatok jelentőségét emelte ki. Mint mondta, a közös munka során nemcsak egymást, hanem saját magukat is jobban megismerhették. A műhely végzőse számára sokat jelent, hogy két novellája bekerült a kötetbe, ami további ösztönzést ad neki az íráshoz. Elárulta, nehéz volt kiválasztani, mely művei kerüljenek az antológiába, ezért mentorai és tapasztaltabb alkotótársai véleményére is támaszkodott.
Szilvia írásai többnyire filozofikus hangvételűek, saját tapasztalataiból és megfigyeléseiből építkeznek. Úgy véli, történeteiben az olvasók is felismerhetnek olyan érzéseket és élethelyzeteket, amelyeket maguk is átéltek már. Az antológiában való szereplés számára megerősítést jelent abban, hogy érdemes tovább foglalkoznia az írással, a műhelytársaival kialakított kapcsolatokat pedig a jövőben is szeretné megőrizni.
Az antológia címválasztásával kapcsolatosan elhangzott, Kalliopé az epikai költészet múzsája, a kötet hátlapszövege pedig így fogalmaz a fiatal szerzőkről: „tehetségük, elszántságuk és apadhatatlan alkotókedvük okán már most megelőlegezhetjük nekik a bizalmat, hogy bérelt helyük lesz Kalliopé asztalánál.”
