Nemcsak kiváló borokat készítenek, hanem ma már azok minősítésében is fontos szerepet vállalnak. A karancsi Szabó Pincészet fiatal borászai, Bálint Szabó Anasztázia és férje, Bálint Tivadar a horvát Országos Borbírálói Bizottság tagjaiként hazai és nemzetközi borversenyeken értékelik a tételeket, miközben a drávaszögi borvidék hírnevét is öregbítik.
A legtöbben a karancsi Szabó Pincészet kapcsán ismerik Bálint Szabó Anasztáziát és Bálint Tivadart, az elmúlt években azonban egy másik, kevésbé látványos, ám annál nagyobb szakmai felkészültséget igénylő területen is bizonyítottak. A fiatal szőlész-borász mérnökök ma már a horvát Országos Borbírálói Bizottság tagjaiként vesznek részt borversenyeken és hivatalos minősítéseken. Mint elmondták, a bírálat a borász hivatás egyik különleges szakmai ága, amelyhez nemcsak megfelelő végzettség, hanem többéves gyakorlati tapasztalat is szükséges. A minősítés megszerzésének feltétele legalább öt-hat év szakmai múlt, ezt követően lehet jelentkezni a zágrábi illetékes intézethez és ügynökséghez. Számukra ez nemcsak szakmai fejlődést jelent, hanem lehetőséget arra is, hogy a drávaszögi borvidéket képviseljék országos szinten.
– Nem nagy területekről és nem óriási pincészetekről beszélünk, de azt tapasztaljuk, hogy boraink egyre inkább fölveszik a versenyt az ország más borvidékeinek tételeivel – fogalmazott Anasztázia.
A minősítés, amely bizalmat épít
A borokat egy nemzetközileg elfogadott, százpontos értékelési rendszer szerint bírálják. A szakemberek külön pontozzák a nedű megjelenését, tisztaságát, színét, illatát, ízvilágát, valamint a végső összhatást és harmóniát. A cél azonban nem minden esetben az érmek kiosztása. Az országos minősítéseken például azt vizsgálják, hogy a földrajzi eredetvédelemmel rendelkező bor valóban megfelel-e a forgalomba hozatal szakmai követelményeinek. A minősítés a termelők számára is fontos visszajelzés. Nemcsak arról ad képet, milyen színvonalat képvisel egy adott tétel, hanem arról is, hogy az elképzelt technológia – például egy késői szüret vagy hordós érlelés – valóban megjelenik-e a kész bor karakterében. Egy sikeres minősítés később marketingelőnyt is jelenthet, hiszen ezek az információk a címkéken is feltüntethetők. Mindketten úgy vélik, a borbírálást nem lehet könyvekből megtanulni. A legfontosabb iskola a gyakorlat és a tapasztalt borászok mellett eltöltött évek. Egy-egy versenyen általában 35–40 bort kell végigkóstolni, de kisebb regionális megmérettetéseken ez akár 60 mintára is emelkedhet. Ilyenkor különösen fontos a koncentráció és a fegyelem, ezért a borokat kizárólag kóstolják, nem fogyasztják el, hogy az alkohol ne befolyásolja az ítélőképességet.
A véleménykülönbség is a szakma része
A fiatal kor kezdetben számukra is kihívást jelentett, hiszen a bizottságokban többnyire nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek dolgoznak. Mára azonban már nemcsak rutinos bírálókká váltak, hanem Tivadar elnöki bizottságvezetői feladatokat is ellátott nemzetközi versenyeken. Érdekesség, hogy bár házastársak, a szervezők szándékosan külön bizottságokba osztják be őket, így ugyanazt a bort nem együtt pontozzák. A szakmai viták azonban így sem maradnak el.
– A borról beszélni kell. Nincs semmi baj azzal, ha nem értünk egyet egy tétel minőségét illetően – mondja Tivadar. A végső eredményt ugyanis mindig több szakember pontszámainak átlaga adja, így az egyéni ízlés mellett az objektív szakmai szempontok is érvényesülnek.
Bálint Szabó Anasztázia és Bálint Tivadar munkája jól mutatja, hogy a drávaszögi fiatal szakemberek ma már nemcsak kiváló borokat készítenek, hanem aktív alakítói is a hazai és nemzetközi borkultúrának. Jelenlétük a rangos szakmai testületekben egyben azt is bizonyítja, hogy a régió borászata tudásban és minőségben is méltó helyet foglal el Horvátország borvidékei között.
