Fontos feladat az elszakított nemzetrészek értékeinek feltárása, a mai valóság rögzítése – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke múlt pénteken Lakiteleken, ahol a Kárpát-medencei Népfőiskolai Szabadegyetem keretében bemutatták a Drávaszögben végzett értékfeltárás eredményeit.
Lezsák Sándor emlékeztetett arra, hogy a Lakiteleki Népfőiskolán az 1990-es évek elejétől szerveznek Kárpát-medencei magyar értékeket feltáró összejöveteleket, kollégiumokat, konferenciákat.
A Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának vezetője fontosnak nevezte a Drávaszög és Szlavóniai Kollégium munkáját, amelyre alapozva építik fel a további értékfeltáró munkát. A Drávaszög magyar értékeit feltáró munka szakmai vezetője Lábadi Károly nyugalmazott egyetemi tanár, néprajzkutató, technikai szervezője a népfőiskola részéről Loksa Gábor volt.
Lezsák Sándor hangsúlyozta: a drávaszögi felmérés teljes feldolgozása után októberben a helyszínen, Kopácson konferenciát rendeznek, ahol bemutatják a horvátországi magyarok által lakott településeken gyűjtött értékeket. Ezzel a munkával járulnak hozzá a külhoni értéktár bővítéséhez – tette hozzá.
Elmondta, hogy az értékfeltáró munka folytatódik, hozzátéve: 17 kollégiumot terveznek, amihez megvan az anyagi forrás. A Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hungarikum Bizottság támogatásával, a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében Kárpátalján és Erdélyben négy-négy, Bákó környékén a csángók között egy, a Vajdaságban három, a Felvidéken kettő, az Őrvidéken és a Muravidéken egy-egy értékfeltáró kollégium munkáját készítik elő – közölte a folytatásról az Országgyűlés alelnöke.
Loksa Gábor elmondta, hogy a terepmunka a személyes kapcsolatteremtés alapján zajlott a Duna és a Dráva szögében, Eszék körzetében. Hozzátette, hogy „reprezentatív sokaságon alapuló tényfeltárás folyt”, amely tudományos igényű adat- és információfeldolgozással párosult.
Beszámolt arról, hogy 13 csoport dolgozott, 21 magyarok által lakott településen jártak, de csak 18 településen sikerült olyan értékekre bukkanni, amelyeket feldolgoztak. A csoportok 488 családnál töltöttek ki kérdőívet, ami azt jelenti, hogy az ott élő 16 ezres lélekszámú magyarság 10 százalékával találkoztak – fűzte hozzá.
Loksa Gábor hangsúlyozta: a felmérés hatalmas értéket képvisel, a „jelen pillanat világát” rögzíti.
A csoportok felmérték Bellye, Csúza, Eszék-Rétfalu, Haraszti, Hercegszőlős, Karancs, Kopács, Kórógy, Lacháza, Laskó, Nagybodolya, Sepse, Szentlászló, Újbezdán, Várdaróc, Vörösmart és Vukovár magyar közösségeit. A felmérésben részt vevő csoportok egy-egy hallgatója bemutatta a felmérés során felkeresett településeket, az ott lakó magyarok életét.
A hallgatók nagyon sok magyar értéket találtak és dokumentáltak. A beszámolók szerint alapvető gondot jelent a lakosság elöregedése, valamint a magyar nyelv használatának háttérbe szorulása. A fiatalok nagy része elhagyta szülőföldjét, a vegyes házasságokban születő gyermekek többsége már csak horvátul beszél, annak ellenére, hogy a települések többségén az alsó tagozatban még folyik magyar nyelvű oktatás.
A Kárpát-medencei Népfőiskolai Szabadegyetemet a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, valamint a Nemzeti Fórum szervezi, a programban a Kerkai Jenő Kollégium és az Ibero-America Kollégium hallgatói vesznek részt. (MTI)
{fcomments}
