Az eszéki Zrínyi Magyar Kultúrkör szervezésében dr. Oszkó Beatrix, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa Nyelvemlékeink címmel tartott előadást múlt csütörtökön az eszéki Városi és Egyetemi Könyvtár Fiatalok Klubjában.
Szenteljünk egy kis időt kultúránk, történelmünk, művészetünk megismerésére, hogy még inkább szeressük és becsüljük! – ezzel a mondattal hirdette meg legújabb rendezvényét a pár hónappal ezelőtt alakult eszéki Zrínyi Magyar Kultúrkör.
Anyanyelvünk megismerése szempontjából legbiztosabb forrásaink a nyelvemlékek, így ezeknek a megismertetése volt a célja a múlt heti előadásnak is, amelyet Oszkó Beatrix, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa tartott.
Oszkó Beatrix, aki vendégelőadóként magyar nyelvet és nyelvészetet tanít az eszéki J. J. Strossmayer Egyetemen, a hallgatóságnak a legfontosabb magyar nyelvemlékekről beszélt. Ezek között említette a Halotti beszédet és könyörgést, a legkorábbi latin betűs, teljesen magyar nyelvű szövegemléket, a hangadattárnak köszönhetően azt is meghallgatták, hogyan is hangozhatott 1200 körül ez a szöveg. Ugyancsak beszélt az Ómagyar Mária-siralomról, amely egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű vers.
Elmondta azt is, hogy legkorábbi nyelvemlékeink nem összefüggő szövegek, csupán szórványemlékek: latin sorok közt egy-egy lefordíthatatlan magyar szó, esetleg szókapcsolat. Ezek között említette a Tihanyi Alapítólevelet, amelyben I. András király 1055-ben összeíratta a monostor birtokát, a lejegyzett magyar szavak latin nyelvű szövegbe ágyazódnak be. Ugyancsak beszélt a kódexekről is. Ezek kutatatásának körülményeit is elmondta, az eredeti kéziratokba például csak fehér kesztyűt húzva lehet belelapozni.
Jukić Zita, a Zrínyi Magyar Kultúrkör elnöke elmondta, jó volt a szövegeket egy szakember segítségével felidézni. Kifejtette azt is, az érdekes téma arra ösztönzi őket, hogy elődeink, a drávaszögi és szlavóniai emberek nyelvi emlékeit is feldolgozzuk. Mint mondta, az eszéki levéltár számos anyakönyvet, házasságlevelet is őriz, amelyek nemcsak a születés dátumát, hanem sok egyéb bejegyzést is tartalmaznak, pl. házassági szerződéseket. A legrégebbi 1835-ből való.
Az előadás után a résztvevők kérdéseket intéztek az előadóhoz, így egy beszélgetés alakult ki. Mindez azt mutatja, hogy egy újabb értékes és érdekes programot hozott tető alá a Kultúrkör, vezetői a jövőben még több hasonló előadást és rendezvényt terveznek.
{fcomments}
