A Lakiteleki Népfőiskola szervezésében, Lezsák Sándor irányításával, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hungarikum Bizottság támogatásával tavaly indult a „Drávaszög Kollégium”, amelynek célja magyarságunk szellemi és anyagi értékeinek felmérése. A napokban zárult a második szakasza, amikor a tavaly ősszel megkérdezettek közül néhányukkal részletes mélyinterjút is készítettek.
A „Drávaszög Kollégium”program mellékágaként elsőként Horvátország szórványvidékeit járták végig tavaly ősszel a kérdezőbiztosok, akik felkeresték az isztriai, a rijekai és a spliti magyar szervezeteket. Majd a feltárás következő szakaszában 21 magyarok lakta településen közel ötszáz kérdőívet töltöttek ki, mintegy 50 egyetemista és oktató vett részt az egy hétig tartó munkában. Itt helyi közvetítők segítségével több személyt is felkerestek, akiktől a kérdőívek során magyarságukkal, kulturális vonatkozásainkkal, magyar értékeinkkel kapcsolatos kérdéseket tettek föl. A múlt héten zárult felmérési szakaszban pedig az ősszel meginterjúvoltak közül néhányukkal részletes mélyinterjút készítettek.
Lábadi Károly nyugalmazott egyetemi tanár, néprajzkutató, a projekt vezetője elmondta, hogy itt nem egy egyszerű kérdőíves felmérésről van szó, hanem többről, mert megfogalmazása szerint térségünk magyar közösségi értékeinek a megőrzésén, átadásán és ápolásán keresztül az itteniek önazonosságát is erősítették vele. Leszögezte azt is, amellett, hogy a tudomány szempontjából lehet majd fontos következtetéseket levonni a felmérések alapján összeállítandó anyagból, a nemzetpolitika ügyében is lesznek olyan fejezetek, amelyeket kormányzati szinten is lehet hasznosítani. Tájékoztatása szerint a kutatás három nagy területre terjedt ki: kik azok, akik őrzik az értékeket, magukról az értékekről folyt felmérés, harmadsorban pedig az itt élők jövőképére is kíváncsiak voltak. Az adatközlők pedig minden esetben jól együttműködtek.
A kutatás vezetője szerint nagy jelentősége van annak is, hogy a Kollégium munkájában nemcsak anyaországiak vettek részt, hanem a külhoni felsőoktatási intézmények hallgatói és tanárai is bekapcsolódtak. Így ezek a hallgatók nemcsak hogy megismerik, hanem hírét is viszik az itteni magyar értékeknek.
A felmérés egyik helyszíne volt Újbezdán is, ahol a Pécsi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének hallgatói végezték a kutatómunkát. Lapunknak nyilatkozva elmondták, a legjobban az lepte meg őket, hogy noha Újbezdán a többi magyarlakta településhez képest rövid, csupán 150 éves múlttal rendelkezik, lakosainak mégis erős a hagyományok iránti ragaszkodása. Fontosnak tartják ezek továbbadását az ifjabb nemzedékeknek. Ezenkívül azt is megállapították, hogy a településen élők számára fontos a munkához való pozitív hozzáállás, ami az itt élők kubikos őseitől származó hasznos örökség.
– Érdekes volt számunkra az is, hogy az újbezdániak közül jóval többen tértek vissza tanulmányaik befejezése után, mint más településeken. Valamint az is, hogy ezek az emberek itt képzelik el a jövőjüket, és komolyan foglalkoztatja őket a település sorsa – ami a legfontosabb, hogy akarnak és tudnak tenni annak érdekében, hogy jó irányba menjenek itt a dolgok – mondta Ragadics Tamás, a Pécsi Tudományegyetem tanára.
A kutatási eredményeket ősszel, egy Kopácson rendezett konferencián összegzik majd.
|
Kollégiumi záró foglalkozás Lakiteleken Nyolc egyetem és főiskola hallgatói vettek részt a horvátországi magyarok között elvégzett felmérésben – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke múlt pénteken, a felmérést végző drávaszögi-szlavóniai kollégium záró foglalkozásán Lakiteleken. |
{fcomments}
