A népi játékoknak manapság is van létjogosultságuk, magyar óvodáink nevelési rendszerében, a hagyományőrző óvodai programokban, pedagógiai gyakorlatban is jelentős helyet foglalnak el. Elsősorban ez adta az ötletet, hogy Lábadiné Kedves Klára Virágnevetőcske című könyvét először a Kopácson rendezett projekttalálkozón résztvevő óvónőknek mutassuk be.
Lábadiné Kedves Klára tavaly év végén megjelet könyve a Drávaszög és Szlavónia népi játékait gyűjtötte kötetbe. A könyvvel elsőként a Magyarországról, Erdélyből és a Felvidékről egy közös programnak köszönhetően itt-tartózkodó óvónők ismerkedhettek meg, akik nagy érdeklődéssel hallgatták a szerző szavait.
Klára tanárnő szívesen idézte föl gyerekkorának Kopácson is töltött nyarait, a vidám gyermekéveket, az akkori játékok örömét. Egy-egy játékszerrel kapcsolatos személyes történetet is elmondott.
A bemutató után a Kárpát-medencei óvónők a könyv egy-egy elemével a gyakorlatban is megismerkedhettek. Ognjenović Kettős Zsuzsanna tanárnő két Kopácsra jellemző táncot, játékot is megtanított nekik. Ezt a bemutató elején a kopácsi gyerekek előadásában is láthatta a közönség. Majd Molnár Tivadar segítségével fűzfasípot készítettek, de lehetett csutkababát és rongybabát is csinálni.
Fontos, hogy gyerekeink ismerjék és játsszák elődeink játékait
A népi játékok személyiségfejlesztő hatásuk mellett egyfajta többletjelentést is hordoznak, hiszen több évszázados kialakulásuk, fejlődésük során olyan kultúrtörténeti emlékeket is megőriztek, melyekkel már nemigen találkozik a mai gyermek. A játék által viszont spontán módon ismeri meg azokat az elmeket, szokásokat, amelyek egykor ősei mindennapjainak a részei voltak. A szakemberek szerint a kulturális tartalmak pedig a gyerek identitásának fejlődésére is hatnak. Ezért is fontos, hogy gyerekeink ismerjék és játsszák elődeink játékait, énekeljék és táncolják dalaikat és táncaikat. Ahhoz pedig, hogy ők megsimerjék, olyan pedagógusokra és nevelőkre is szükség van, akik mindezt átadják nekik.
{fcomments}
