Továbbra is a jobbközép, kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppárt jelenti majd az Európai Parlament (EP) legerősebb frakcióját, de eközben a kontinens számos országában előretörtek az EU-ellenes, euroszkeptikus erők, s Kelet-Közép-Európában nagyon lecsökkent a részvételi arány – ezek a legfőbb tanulságai a vasárnap befejeződött európai parlamenti választásoknak. A Fidesz-KDNP 51,49 százalékos győzelme egyébként az Európai Néppárt (EPP) pártcsaládján belül a legjobb eredmény az egész EU-ban – ennél jobban a nem végleges eredmények szerint csak egyetlen párt teljesített, mégpedig a szocialista frakcióhoz tartozó Máltai Munkáspárt, amely 53,3 százaléknyi szavazatot szerzett.
Az Európai Néppárt az eddigi adatok szerint a szavazatok 28,1 százalékát kapva 211 képviselővel rendelkezik majd a 751 tagú Európai Parlamentben. Ez jóval kevesebb, mint eddigi létszámuk, de így is megelőzik a nagy rivális szocialistákat (25,7 százalék – 193 mandátum). Jean-Claude Juncker, a néppártiak listavezetője hétfőn kora hajnalban közölte: az Európai Néppárt a jelek szerint megnyerte az európai parlamenti választást, és így jogos az az igénye, hogy elnököt állítson az Európai Bizottság élére. Martin Schulz, az európai szocialisták listavezetője Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján ugyanakkor azt mondta: egyelőre túl korai lenne megmondani, hogy ki lehet az Európai Bizottság következő elnöke, a pártoknak előbb egyeztetniük kell arról, hogy milyen programban tudnak megállapodni.
Ami a többi politikai erőt illeti, a harmadik legnagyobb erőt a liberálisok alkotják, akik 9,85 százalékos szavazataránnyal 74 mandátumot szereztek. A negyedik helyen 7,72 százalékkal, 58 mandátummal a zöldek, az ötödiken pedig 6,26 százalékkal, 47 mandátummal a radikális baloldaliak végeztek. A konzervatívok 5,19 százalékkal 39 helyet, a Szabadság és Demokrácia Európája nevű frakció pedig 4,39 százalékkal 33 helyet szerzett az Európai Parlamentben. A független EP-képviselők száma 40, azon újonnan megválasztott képviselőké pedig, akiknek a pártja egyetlen frakció pártcsaládjához sem tartozik, 56 lesz.
Az Unió keleti felében a voksolás legfőbb tanulsága a nagyon kis részvételi arány. Míg az EU szintjén átlagosan 43,11 százalékos volt a részvétel, s ez valamivel még jobb is az előző választáshoz képest, addig a kelet-közép-európai régióban a szavazók aránya csak 22,7 százalékos volt – s ezen belül Szlovákiában csak 13 százalékos, ami a legalacsonyabb érték az egész EU-ban. De a szomszédos Csehországban is csak a választópolgárok 18,2 százaléka ment el az urnákhoz. Szlovákiából egyébként a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd szlovák-magyar párt is egy-egy mandátumot szerzett. Romániából pedig az RMDSZ két vagy három képviselőt küldhet majd Strasbourgba.
{fcomments}
