A disznótoroknak vidékünkön (is) évszázados hagyománya van. Régen minden háznál tartottak sertést, és még ma is sokan így biztosítják a családnak az egész évi élelmet. Hónapokon keresztül nevelik, hizlalják a malacokat, év vége felé pedig disznótort tartanak, hogy megtöltsék az éléskamrát (mélyhűtőt). Ilyenkor a család, a szomszédok, a barátok összegyűlnek, hogy „learassák” az egész évi munka gyümölcsét, így ez egyben ünnepélyes esemény is.
Már akkor, amikor felmerült Horvátország uniós csatlakozásának a lehetősége, aggodalmat váltott ki a sertéstartók körében a kérdés, hogy vajon engedélyezni fogják-e a házi disznóöléseket. Júliustól már mi is eu-s országban élünk, közeledik az év vége, eljött a disznótorok ideje, és az érintetteknek nincs okuk aggodalomra: az unió engedélyezi ezt a tevékenységet a megfelelő feltételekkel, amennyiben saját fogyasztásra történik, viszont értékesíteni már nem fogják tudni a házilag feldolgozott hústermékeket.
A tenyészállat nevelése és leölése is meg kell, hogy feleljen az egészségügyi szabványoknak. Az állatvédelmi törvény azt is tartalmazza, hogy az állatokat humánus, szenvedésmentes módon kell leölni. Az ezzel kapcsolatos részletekről a Mezőgazdasági Minisztérium honlapján olvashatunk, „továbbképzésre” nincs szükség.
{fcomments}
