Csáky Pál, Szlovákia volt miniszterelnök-helyettese szerint Trianon rablóbéke volt, Közép-Európa máig tartó konfliktusai pedig abból adódnak, hogy az első világháború után kialakított politikai határok nem fedték az etnikai határokat. A politikus ezt a múlt csütörtökön, Veszprémben mondta, az első bécsi döntés 75. évfordulója alkalmából rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát megnyitó beszédében.
Csáky Pál, aki a Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja is, hangsúlyozta, hogy az első világháború után a nemzetek önrendelkezési jogát megtagadták a magyarokról és bizonyos fokig a németektől is.
A Laczkó Dezső Múzeum és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége szervezésében létrejött tanácskozáson a politikus megállapította, hogy a sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió által nem ratifikált trianoni békére adott reakciók voltak a bécsi döntések, s etnikai szempontból kétségkívül igazságosabb határokat hoztak létre, mint amelyek az első és a második világháború után kialakultak.
Szerinte szlovák, román vagy szerb szempontból úgy tűnhet, mintha a történelem 1918-ban, vagy 1920-ban kezdődött volna, de ez a szemlélet elfogadhatatlan. „Ha pedig azt nézzük, hogy ki hogyan viselkedett vagy viselkedik a saját kisebbségeivel kapcsolatban, akkor azt látjuk, hogy előszeretettel alkalmaznak kettős mércét” – jelentette ki.
Kifejtette, hogy a magyarok a külhoni magyarok helyzetét alapvetően emberi jogi és kisebbségi kérdésnek látják, az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai ellenben hatalmi és biztonságpolitikai kérdésnek tekintik. Értékelése szerint ezért is alkalmazták és alkalmazzák a magyarság ellen az asszimilálás rejtett vagy durva módszereit.
{fcomments}
