Gőzerővel folyik a tengerpart alatt rejlő olaj- és gázkészletek felmérésére. A kormány több száz milliárdos üzletet remél a modern aranybányától, ezért azt is megkockáztatná, hogy a fúrótornyok látványa vagy egy baleset tönkretegye a turistaparadicsomot.
Hazánk nemzeti kincse az ország hosszan elnyúló adriai-tengeri partszakasza, főként ennek köszönhető, hogy az idegenforgalom egyedül megtermeli a horvát GDP (legalább) tíz százalékát. Még nagyobb szerepe lehet azonban a gazdaságban, ha eredményesek lesznek a tengerfenék alatti olaj- és gázlelőhelyekkel kapcsolatos kutatások – írja a bne hírportál.
A gazdasági minisztérium a nyár elején írt alá szerződést a norvég Spectrummal, és megbízta a vállalatot, hogy derítse fel az ország felségvizei alatt fekvő több mint 21 ezer négyzetkilométernyi tengerfenék olaj- és gázkészleteit. A cég az egészségügyi diagnosztikából ismert ultrahangos berendezéshez hasonló eszközökkel kutakodik, jövő áprilisig részletes energiahordozó-térképet ígérve megbízójának.
Az olaj- és gázlelőhelyekkel kapcsolatos kutatások a néhai jugoszláv időkig nyúlnak vissza, ám az igazán ígéretes becslés 2009-10-ben jelent meg, amikor egy szakértői vizsgálat 2,8 milliárd hordóra tette az energiahordozó-kincs nagyságát. Ez egy évezredre elég lenne a horvát igények kiszolgálására. Ennek megfelelően a kormány abban bízik, hogy az államkincstár több száz milliárd dollár bevételhez juthat a modern aranybánya kiaknázásából.
Az óvatosságot azonban nem tették félre: a Spectrum a saját szakállára, a saját pénzét kockáztatva végzi a kutatásokat. Eddig 25 millió dollárt fektettek a projektbe, de bizakodóak. A befektetők nem különben optimisták: a kutatási eredményekről kiszivárgó hírek nem kisebb multik érdeklődését keltették fel, mint az orosz Rosznyefty és az amerikai Exxon Mobil.
A régóta ismert lehetőség kiaknázását leginkább az energetikai szektor elavult szabályozása akadályozta, amely elriasztotta a külföldi befektetőket. A parlament júliusban új törvényt fogadott el, amely független szakértők szerint is azt tükrözi, hogy megértették a verseny hasznosságát. A jogszabály teljesíti a belső piac megnyitásával, a monopóliumok megszüntetésével kapcsolatos uniós elvárást is.
Egyelőre nyitott kérdés az INA részvétele a kitermelésre szóló jogosultságok aukcióján, amelyet jövő júliusra terveznek. A nemzeti olajvállalat elvileg bármely külföldi céggel azonos feltételekkel indulhat a versenyben, bár a szakértők elképzelhetőnek tartanak némi politikai hátszelet. A nehezebb kérdés az, hogyan alakul a vállalatban 49 százalékkal rendelkező, de a menedzsmentjogokat birtokló magyar Mol és a horvát kormány vitája. Szakértők szerint az ügyet az adriai olaj- és gázkincs feltárásának tendereztetése előtt le kellene zárni.
{fcomments}
