Kórógyon szeptember 29-én ismét fejet hajtottak a honvédő háborúban elesett és eltűnt áldozatok emléke előtt. A tragikus események emlékét három és fél évtized elteltével is őrzi a közösség.
A kórógyiakból szeptember 29-ének már az említése is fájó emlékeket hoz felszínre.
1991 őszén a háború elérte e magyarok lakta települést is. A lakosság nagy része addigra már elhagyta otthonát, a faluban mintegy száz munkaképes férfi maradt, akik a jószágokat gondozták és otthonaikat igyekeztek megvédeni. Szeptember 29-én azonban számukra is elérkezett a menekülés ideje. A település ezt követően súlyos károkat szenvedett: a házakat és gazdaságokat kifosztották, a református
templomot pedig tüzérségi találatok érték. A háború nyomai hosszú éveken át meghatározták Kórógy képét és az itt élők mindennapjait.
A korabeli események megrázó lenyomatát őrzi a Kórógyi Gáspár álnéven író szerző Hagyaték a jövőnek című, 1991. október 25-én született írása is. Ebben arról számol be, hogy már augusztus végére a kórógyi lakosság mintegy kilencven százaléka menekültként szétszóródott, miközben körülbelül száz férfi maradt a faluban. A szerző szeptember 29-ét „a végítélet napjaként” idézi fel, érzékeltetve azt a kiszolgáltatottságot és félelmet, amelyben az akkor még otthon maradók éltek.
A romokból csak hosszú évek alatt épült újjá a település. Visszatértek az emberek, újra benépesültek az utcák és az udvarok, helyreállították az otthonokat és a templomot. Az 1991-ben történtek azonban a közösség emlékezetének részévé váltak. Ezért gyűlnek össze évről évre a falu központjában felállított emlékműnél. Az idei megemlékezést a Tordincei járás és a járási magyar kisebbségi önkormányzat szervezte. A helyiek és a vendégek egyperces néma főhajtással tisztelegtek a honvédő háborúban elesett és eltűnt magyar áldozatok előtt, majd koszorúkat helyeztek el az emlékműnél.
– Soha nem fogjuk elfelejteni azt, ami azon az őszön történt, és kötelességünk, hogy a következő nemzedékek is ismerjék és átérezzék a múlt fájdalmas pillanatait. Ezért gyűlünk össze minden évben, hogy továbbadjuk a történetet és az emlékezést – mondta lapunknak Cserepes Zoltán, a Tordincei járás magyar elöljáró-helyettese, a járási magyar kisebbségi önkormányzat elnöke.
A megemlékezésen részt vett többek között a Honvédelmi Minisztérium megbízottja, Robert Horvat dandártábornok, valamint Ana Tunjić a Horvát Honvédők Minisztériumának képviseletében, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Magdó János, Magyarország eszéki főkonzulja, Jakumetović Rozália, a Vukovár-Szerém megyei magyar kisebbségi önkormányzat elnöke és Davor Adžić, a Tordincei járás elöljárója is.
Harmincöt év telt el 1991 szeptembere óta. Kórógy ma ismét élő település, de szeptember 29-e nem egyszerűen egy dátum a falu történetében. Egy olyan közösségi emléknap, amely évről évre összeköti azokat, akik átélték a háborút azokkal a nemzedékekkel, amelyek már csak szüleik és nagyszüleik történeteiből ismerhették meg a szomorú időszakot. Az emlékműnél elhelyezett koszorúk ezért nemcsak az áldozatoknak szólnak, hanem annak az emlékezetnek is, amelyet Kórógy immár három és fél évtizede továbbad. 1991 őszének a tragédiáját a következő nemzedékeknek is ismerniük kell.
