A hosszan tartó szárazság és a rendkívül magas hőmérséklet idén a baranyai méhészek dolgát is alaposan megnehezíti. A talaj nedvességhiánya miatt a növények egy része már nem termel nektárt, a virágok kiszáradnak, a pollen pedig veszít tápértékéből, vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben. A méhek emiatt a kaptárakban fölhalmozott mézkészleteiket fogyasztják, a családok fejlődése lelassul, a méhészeknek pedig rendszeres kiegészítő etetéssel és vízzel kell segíteniük őket.
– Nincs víz és harmat, pedig ezekre a méheknek nagy szükségük van, ezért most szenvednek. A méhészek itatókat biztosítanak számukra, ami kedvezően hat a méhcsaládok fejlődésére – mondta Kovačić István, a Baranyai Méhészegyesület elnöke. Hozzátette, hogy a méheket cukorsziruppal is etetni kell, miközben egyre több betegség is megjelenik és terjed. Ezek közül jelenleg a varroa atka okozza a legtöbb gondot, amely ellen már zajlik a kezelés, hogy a méhcsaládokat megőrizzék a következő évre.
A méhészek számára különösen aggasztó, hogy a jelenlegi időszakban szinte nincs megfelelő hordás. A szárazság miatt a rétek növényzete is kevés nektárt biztosít. A méhek áthelyezése magasabban fekvő, nedvesebb területekre sem jelent igazán megoldást, hiszen Baranyában jelenleg ezekből is kevés akad.
A kedvezőtlenül alakult évben ugyanakkor akad néhány pozitívum is. István szerint az akác viszonylag jól teljesített, ami különösen fontos, hiszen ez Baranyában az egyik legjelentősebb mézelő növény, és az elmúlt legalább három évben nem volt belőle megfelelő mennyiség. A napraforgó, illetve a repce szintén jó hordást biztosított.
– Összességében ez az év átlagosnak mondható, de hogy őszig lesz-e még mit pergetni, azt nem tudhatjuk. A mostani kezdet nem kecsegtet sok jóval – fogalmazott a méhészeti egyesület elnöke.
A nagy hőség önmagában kevésbé jelent problémát a méheknek, hiszen a kaptárak „klimatizálásáról” maguk gondoskodnak. Sokkal nagyobb gondot okoz a víz hiánya – ezért lehet egyre több méhet látni vízlelőhelyek, például kerti csapok és úszómedencék környékén.
Olcsó import nyomja le a méz árát
A kedvezőtlen időjárás mellett a méhészek másik nagy problémája termékük alacsony felvásárlási ára. Kovačić szerint az olcsó ukrajnai és kínai importméz miatt a hazai méz ára jelentősen csökkent.
Horvátország évente több ezer tonna mézet importál, ami a felvásárlási árakra is nyomást gyakorol. A méhészeknek a jelenlegi árakon sokszor már nem éri meg termelni. A baranyai kiskereskedelmi árak ugyanakkor valamivel kedvezőbbek: egy 720 milliliteres, mintegy 900 grammos üveg mézért általában 7-10 eurót kérnek, Zágrábban és az Adria mentén azonban ennél jóval magasabb árakkal is találkozhatunk.
A szakember szerint ezért a baranyai méhészeknek új értékesítési lehetőségeket kell keresniük. Nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a marketingre, az internetes értékesítésre és a webáruházakra, vagyis túl kell lépniük azon, hogy kizárólag a saját portájukon értékesítik a mézet. Ezt a célt szolgálja többek között a Baranyai Méz Napja is, amelyre minden évben Belovár városában kerül sor. A rendezvény célja, hogy népszerűsítse a mézet, a méheket és a méhészek munkáját, valamint közelebb hozza a hazai termelőket a vásárlókhoz.
Több mint hétezer méhcsalád a Drávaszögben
A baranyai méhészek száma országos viszonylatban is jelentős. A Baranyai Méhészegyesület jelenleg a horvátországi egyesületek első öt csoportjába tartozik. A térségben 128 méhészt tartanak nyilván, akik összesen 7112 méhcsaláddal rendelkeznek. Ez átlagosan 55 méhcsaládot jelent méhészenként.
A méhcsaládok száma két évvel ezelőtt érte el a csúcsot, azóta stagnál. Közöttük akad olyan, akinek mindössze három, de olyan is, akinek 700 méhcsaládja van. Ötvennél több méhcsaládot 54 méhész tart, száz fölötti méhcsaláddal pedig 17-en rendelkeznek.
A bejelentett kaptárak száma alapján a baranyai méhészek évente mintegy száz tonna mézet termelnek. Az idei tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a méhészet nagymértékben ki van szolgáltatva az időjárásnak. A tartós szárazság nemcsak a méhek életét és a méztermést veszélyezteti, hanem a méhészek számára is egyre nagyobb problémát jelent.
Fotók: facebook.com/KovacicDarda
