A 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, közismert nevén Tusványoson (Székelyföld) idén is megrendezték a hagyományos nemzetpolitikai kerekasztalt, amelyen a Kárpát-medence magyar közösségeinek vezetői és magyarországi politikusok vitatták meg a nemzetpolitika legfontosabb kérdéseit. A fórumon Horvátország magyar közössége is képviseltette magát: Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke a horvátországi magyarság helyzetéről, eredményeiről és jövőbeli kihívásairól beszélt.
A „Merre vigyük végzetünk?” címmel megrendezett panelbeszélgetés középpontjában az áprilisi magyarországi parlamenti választások utáni helyzet, a magyarországi és külhoni magyar közösségek kapcsolata, valamint a támogatáspolitika jövője állt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a külhoni magyarság számára létfontosságú a magyar intézményrendszer fenntartása, és hangsúlyozták: a nemzetpolitika csak akkor lehet sikeres, ha kiszámítható, hosszú távú és mentes a pártpolitikai konfliktusoktól. A beszélgetést vezető Nacsa Lőrinc arra kérte a meghívottakat, hogy értékeljék saját közösségük helyzetét, valamint vázolják elképzeléseiket a következő időszak feladatairól. A beszélgetésen részt vett Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség (MMNK) elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Antal Árpád, az RMDSZ stratégiai igazgatója, Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke, Bihari Szabolcs Zoltán, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) elnöke, Gubík László, a felvidéki (Szlovákia) Magyar Szövetség (MSZ) elnöke, Jankovics Róbert, a HMDK elnöke, Semjén Zsolt, a magyarországi Kereszténydemokrata Párt elnöke, Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és Bárdi Nándor történész.
Stabil politikai pozícióban a horvátországi magyar közösség
Elsőként kapott szót Jankovics Róbert parlamenti képviselő, a HMDK elnöke, aki kiemelte: bár a horvátországi magyarság létszámát tekintve az egyik legkisebb külhoni magyar közösség, politikai súlya és érdekérvényesítő képessége jelentős. Mint elmondta, a legutóbbi horvátországi parlamenti választás rendkívül kiegyensúlyozott eredményt hozott, így a nemzeti kisebbségek képviselőinek a szerepe fölértékelődött a 151 tagú parlamentben. A magyar közösség parlamenti képviselőjeként támogatják a jobbközép horvát kormány munkáját. Két, a kisebbségi ügyek szempontjából stratégiai jelentőségű államtitkári tisztséget kértek és kaptak: egyet az oktatási, egyet pedig a kulturális tárcán belül, amelyek közvetlenül foglalkoznak a nemzeti kisebbségek ügyeivel.
– A tavalyi önkormányzati választások történelminek is nevezhető eredményt hoztak a HMDK számára: a magyarok által lakott kelet-szlavóniai térség járási képviselő-testületeiben mindenütt jelen vannak a szervezet emberei, ami tovább erősítette a horvátországi magyarság politikai pozícióját és érdekérvényesítő képességét. Az elmúlt hat évben nem kevesebb, mint 204 olyan törvény született a horvát parlamentben, amelynek elfogadása egyetlen szavazaton múlt. Ez jól mutatja, milyen jelentős szerepe lehet egy kisebbségi képviselőnek a döntéshozatalban – emelte ki Jankovics Róbert.
A kerekasztal-beszélgetésen a horvátországi magyarság képviselője a horvát-magyar államközi kapcsolatokról szólva elismerte, hogy továbbra is vannak rendezetlen, elsősorban energetikai kérdések a két ország között. Ugyanakkor hangsúlyozta: ezek a nézetkülönbségek nem befolyásolják azt, ahogyan Magyarország és Horvátország saját nemzeti kisebbségeihez viszonyul, ezen a téren továbbra is partneri együttműködés jellemző. A HMDK elnöke végül a jövő egyik legfontosabb feladataként a külhoni magyar támogatási rendszer kiszámíthatóságát nevezte meg. Véleménye szerint a határon túli intézmények, oktatási és kulturális szervezetek hosszú távú működéséhez elengedhetetlen a tervezhető támogatáspolitika, amely stabil alapot biztosít a közösség fejlődéséhez és a magyar identitás megőrzéséhez.
A tusványosi nemzetpolitikai kerekasztal résztvevői végül közös üzenetet fogalmaztak meg: a nemzeti közösségek jövője érdekében kiszámítható együttműködésre, folytonosságra és széles körű nemzetpolitikai konszenzusra van szükség.
