Ünnepélyes keretek között avatták föl szombaton Kácsfaluban a világhírű orgonaépítő mester, Angster József szülőházán elhelyezett emléktáblát. A rendezvény ezzel egy kiemelkedő életmű előtt tisztelgett, valamint annak a drávaszögi közösségnek is emléket állított, amelyből Európa egyik legjelentősebb orgonakészítője indult el.
Angster József (1834–1918) Kácsfaluban született osztrák telepes családban. Pályáját asztalossegédként kezdte Eszéken, majd hosszú vándorévek során sajátította el az orgonakészítés mesterségét. Dolgozott Temesváron, Németbogsánban és Oravicabányán, később Bécsben, majd Nyugat-Európa több városában tanult tovább. Párizsban a kor leghíresebb orgonaépítőjénél, Aristide Cavaillé-Coll műhelyében dolgozott, ahol többek között a Notre-Dame és a Saint-Trinité templom orgonáinak építésében is részt vett.
1866-ban telepedett le Pécsett, ahol megalapította orgonagyárát. Első jelentős magyarországi megrendelése a pécsi zsinagóga orgonája volt, amely rögtön megalapozta hírnevét. Az Angster-orgonagyár a következő évtizedekben Közép-Európa egyik legismertebb műhelyévé vált: Angster József, két fia és két unokája összesen 1307 orgonát és mintegy 3000 harmóniumot készített. Hangszereik ma is templomok százainak meghatározó részei, köztük számos drávaszögi református és katolikus temploméi.
Emlékező ünnepség
A nemzetközileg elismert orgonaépítőre emlékező ünnepségre Magyarországról is érkeztek vendégek, köztük családtagok, kutatók, egyházi és közéleti szereplők. A program harsonaszignállal kezdődött az Angster-szülőház előtt, majd Mlinarević Danijela, a Jagodnjaki járás elöljárója és Magdó János, Magyarország eszéki főkonzulja közösen leplezték le az ötnyelvű emléktáblát. Szenn Péter püspök és Almási Róbert atya, a Diakovár-Eszéki Főegyházmegye horvátországi magyarokért felelős referense megáldották a táblát.
Az ünnepségen Hajdók Judit orgonaművész és orgonakutató is hangsúlyozta Angster József örökségének jelentőségét.
– Magyarországon minden harmadik orgona tulajdonképpen az Angster-gyárból eredeztethető. Ez rendkívüli örökség – fogalmazott Judit asszony. Hozzátette, hogy az Angster-orgonák kutatása és dokumentálása mára életének egyik fő feladatává vált. Mint mondta, Magyarországon mintegy kétezer orgonát fényképezett le, amelyek közül minden harmadik Angster-hangszer.
A család horvátországi ágát képviselő Angster Barač Tünde arról beszélt, hogy sikerült újra összekapcsolni a szétszakadt családi ágakat.
– Azóta folyamatosan ápoljuk a kapcsolatot, és több közös projekten dolgozunk. A mai emléktábla-avatás is ennek az együttműködésnek az eredménye – mondta.
A Szent Vendel-templom kertjében található Angster-emlékműnél Rácz Antal, a Baranya Vármegyei SZC Angster József Technikum igazgatója emlékezett meg az orgonaépítőről. Az emlékművet a pécsi iskola tanárai és diákjai készítették még 2016-ban.
– Angster József kiváló példakép lehet a diákjaink számára. Nemcsak azért, mert folyamatosan képezte magát, hanem azért is, mert munkáját mindig becsülettel, pontossággal és precizitással végezte – hangsúlyozta az igazgató.
A templomi ünnepség részeként bemutatták Hajdók Judit többnyelvű kötetét, majd az orgonaművész rövid hangversenyt adott a felújított műemlék Angster-orgonán.
Angster Mária, az orgonaépítő dédunokája felidézte: az Angster család ma már az öt kontinensen él szétszórva, mégis igyekeznek ápolni közös örökségüket.
– Nem volt könnyű sorsa a családnak. Édesapámat és nagyapámat is az orgonaépítés kötötte az Angster-gyárhoz, engem pedig már csak a fogantatásom, mert mire megszülettem, édesapámat a „klerikális ipar” miatt börtönbe hurcolták – mondta.
Az ünnepség résztvevői közös koszorúzással is tisztelegtek Angster József emléke előtt.
– Nekünk, kácsfalusi magyaroknak ez nagyon sokat jelent. Büszkék vagyunk arra, hogy egy ilyen világhírű ember ebből a kis faluból indult el, és hogy most végre méltó módon emlékezhetünk rá itt, a szülőhelyén. Ez nemcsak Angster Józsefről szól, hanem arról is, hogy megőrizzük a múltunkat és továbbadjuk az értékeit a fiataloknak is – mondta Sági Mária, a Jagodnjaki járás magyar kisebbségi önkormányzatnak az elnöke, aki jó házigazdaként igyekezett segíteni az emléktábla-állítást.
A kácsfalusi emléktábla nemcsak egy kiemelkedő mesternek állít emléket, hanem annak a kulturális örökségnek is, amelynek hangja ma is ott szól Közép-Európa templomaiban.
