Az eszék-rétfalusi református közösség múltjába enged betekintést az a tudományos igényességgel összeállított kötet, amelyet hétfőn mutattak be Eszék-Rétfaluban. A könyv szerkesztői Nyári Denisz történészprofesszor és Marin Blaženović doktoranduszhallgató.
Hétfőn mutatták be Eszék-Rétfaluban azt a hiánypótló, kétnyelvű történeti kötetet, amely a rétfalusi református gyülekezet 1813 és 1863 közötti presbiteri jegyzőkönyveit, valamint a település társadalmi és felekezeti fejlődését dolgozza fel. A Nyári Denisz és Marin Blaženović szerkesztésében megjelent munka egyszerre forráskiadvány és történeti elemzés, amely új megvilágításba helyezi Rétfalu múltját és a helyi református közösség szerepét. A kötet első része historiográfiai tanulmányként rekonstruálja Rétfalu fejlődését a középkortól egészen a 19. század közepéig. A szerzők külön figyelmet fordítanak a református gyülekezetre mint a helyi társadalom egyik legfontosabb intézményére.
A könyv második része az 1813 és 1863 közötti presbiteri jegyzőkönyvek közreadását tartalmazza, világosan meghatározott átírási elvek alapján. A szerkesztők a dokumentumokat nem pusztán adminisztratív feljegyzésekként kezelik, hanem olyan normatív szövegekként, amelyek egyszerre tükrözik és alakítják a közösség társadalmi valóságát. A kötet részletes képet ad arról, miként működött a presbitérium a mindennapokban. A kötet jelentőségét tovább növeli, hogy értékes forrásanyagot kínál a helyi kisebbség- és egyháztörténeti kutatások számára, miközben a mindennapi élet, a gondolkodásmód és a 19. századi nemek közötti viszonyok vizsgálatához is fontos adalékokkal szolgál.
A bemutatón jelen volt és fölszólalt Jankovics Róbert parlamenti képviselő, a HMDK elnöke, Magdó János eszéki magyar főkonzul, Szenn Péter, a HRKK Egyház püspöke, Lábadi Zsombor, az eszéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője, Ivan Trojan, az eszéki Bölcsészettudományi Kar dékánja, valamint természetesen a kötet szerkesztői is.
A bemutatón elhangzott: a kiadvány nemcsak tudományos szempontból jelentős, hanem identitásőrző szerepet is betölt, hiszen hozzájárul a helyi múlt feltárásához és megőrzéséhez.
