A Felvidék egyes régióinak sajátosságait befogadó, a párton belüli és kívüli véleményeket egyaránt tiszteletben tartó, ám az intoleranciának ellenállni képes MKP-t kell építeni – hangoztatta Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a párt létrejöttének 15. évfordulója alkalmából tartott szombati dunaszerdahelyi ünnepi kongresszuson.
Az MKP több kísérő rendezvénnyel összekötött, a Csallóköz központjának számító Dunaszerdahelyen megrendezett jubileumi kongresszusán az MKP magyar és szlovák néppárti partnereinek képviselői is részt vettek a kongresszusi küldötteken kívül.
Berényi József ünnepi beszédében kijelentette: az MKP azért tudott erős párt maradni az elmúlt másfél évtizedben, mert olyan politikai alakulat, amely nem egy ember népszerűségére épít. Hangsúlyozta: a pártnak az elmúlt évek viszontagságai ellenére is tízezres tagsága van. „Többen jöttek, mint ahányan elmentek” – fogalmazott. Hozzátette: az MKP-t a jövőben is úgy kell építeni, hogy megőrizze befogadó jellegét, ugyanakkor képes legyen ellenállni az intoleranciának és a többségi nemzet nacionalizmusának is.
Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője beszédében a Kárpát-medence egyik legbátrabb magyar politikai érdekképviseletének nevezte a Magyar Közösség Pártját. Harrach Péter, a KDNP országgyűlési frakcióvezetője és Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár beszédében az utóbbi években javuló szlovák-magyar kapcsolatok összefüggésében szükségesnek nevezte a két ország stratégiai szövetségét.
Németh Zsolt úgy fogalmazott: mivel a magyar nemzet jelentős része a szomszédos országokban él, Magyarország – saját jóléte mellett – a szomszédos országok gazdasági sikereiben is érdekelt.
A szombaton fennállásának 15. évét ünneplő Magyar Közösség Pártja (MKP) – amely megalakulásakor a Magyar Koalíció Pártja nevet viselte – a rendszerváltást követő időszakban a felvidéki magyarság első egységes politikai érdekképviseleteként, három elődpárt, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM), az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Polgári Párt (MPP) egybeolvadásával jött létre 1998 júniusában. Az MKP fennállása másfél évtizedének első nyolc évét kormányzati szerepben töltötte, a 2006-os parlamenti választásokat követően ellenzéki szerepbe kényszerült, majd a 2010-es és a 2012-es előre hozott parlamenti választásokon a pozsonyi törvényhozáson kívül rekedt.
{fcomments}
