Két évtized munkáját, kitartását és eredményeit összegezte a Várdaróc Magyar Kultúregyesület 20. évfordulós ünnepsége, ahol nemcsak az elmúlt évek sikerei kerültek reflektorfénybe, hanem a jövő reménységei is: a táncos nemzedékek. A rendezvény egyértelmű üzenete az volt, hogy Várdarócon a kultúra egyenlő az identitással.
A jubileumi eseményt kétnaposra tervezték. Pénteken a találkozások estje zajlott le: régi alapítók, tagok, támogatók gyűltek össze, hogy együtt ünnepeljék azt az utat, amelyen 2005 decemberében indultak el. Az első húsz éve alatt egy gyerek felnőtté válik, egy közösség számára pedig a két évtized a bizonyítás időszaka. A Várdaróc Magyar Kultúregyesület két évtized alatt otthont adott a néptáncnak, helyet a fiataloknak, hangsúlyt az értékeknek – és hidakat épített határokon innen és túl. A számok önmagukban is beszédesek: volt idő, amikor három csoport működött párhuzamosan, s akadt év, amikor közel hatvan táncos viselte egyszerre a várdaróci színeket – egy kis falu életében ez meghatározó szám.
A kétnapos jubileumi ünnepség pénteken egy ünnepi fogadással kezdődött, amelyen részt vett Jankovics Róbert parlamenti képviselő, a HMDK elnöke, Császár Zoltán eszéki magyar konzul, Munk Erik, a Bellyei járás magyar elöljáró-helyettese, Novreczky János, Várdaróc testvértelepülésének, Birjánnak a polgármestere, valamint Mirela Ravas a Műemlékvédelmi Hivatal eszéki kirendeltségének képviseletében.
– Úgy gondolom, hogy az elmúlt húsz évben a várdaróciak rendkívüli erejükről és lendületükről tettek tanúbizonyságot, amihez csak gratulálni tudok. Amikor a kultúregyesület megalakult – jómagam is ott voltam az ülésen -, nem gondoltam, hogy ilyen nagyszerű eredményeket fognak elérni. A Várdaróc Magyar Kultúregyesület az elmúlt két évtizedben a horvátországi magyar művelődési élet meghatározó szereplőjévé vált. A várdaróciak jogosan lehetnek büszkék magukra és sikereikre – mondta beszédében Jankovics Róbert.
Köszönetnyilvánítás mindazoknak, akik hozzájárultak az elmúlt 20 év sikereihez
A műsorban elsőként a legfiatalabbak, a Gerle tánccsoport tagjai léptek föl. Az ő jelenlétük volt az este egyik legerősebb üzenete: van utánpótlás. Őket az Alfalusi Ifjúsági Tánccsoport követte, a fiatalok már kellő magabiztosággal mutatták be legkedveltebb koreográfiájukat. Az est során külön figyelem irányult azokra is, akik a háttérben dolgoznak, mégis nélkülözhetetlenek, illetve mindazokra, akik az évek során támogatásukkal segítették az egyesület munkáját. A köszönőoklevelek átadása azt jelezte, hogy ez a közösség nem „magától működik”, emberek munkája, áldozata, segítsége tartja életben. Micheli Zsolt, az egyesület elnöke egyebek mellett a következőket mondta felszólalásában:
– Az is jelzi, milyen közösség épült itt fel, hogy ezt az ünnepet nem tudtuk egyetlen napba „belepréselni” – a születésnap kétnapos lett, mert túl sok embernek köszönhetünk túl sok mindent. Amikor 2005-ben megalakultunk, latin-amerikai táncokkal kezdtünk, majd jött a magyar néptánc, és egyszer csak azon kaptuk magunkat, hogy az egy csoportból kettő, három lett. A célunk kezdettől fogva az volt, hogy fellendítsük Várdaróc kulturális életét. Nemcsak tánccsoportokban gondolkodtunk, hanem rendezvényekben, hagyományokban, közös élmények megtemtésében. Így került újra fókuszba a farsangi kakasütés hagyománya is, amelyet sikerült olyan szintre emelnünk, hogy ma már a Külhoni Magyar Értéktár része. Emellett elindítottuk a néptáncfesztivált is, amely évről évre több száz vendéget és fellépőt fogad. Úgy gondolom, húsz év alatt sokat tettünk ezért a településért. Az, hogy most ennyien elfogadták a meghívásunkat, számunkra a legnagyobb visszaigazolás.
A vendégek közül Császár Zoltán és Novreczky János is köszöntötte az egybegyűlteket.
A jubileumi esemény szombaton egy bállal folytatódott, ahol a kórógyi Aranycsárdás húzta a talpalávalót az ünneplőknek.
