A sertéstartás Horvátországban az afrikai sertéspestis miatt a teljes összeomlás szélére került. A legújabb gócpontnak a Drávaszög és Szlavónia számít, ahol az országos sertésállomány 33%-át tenyésztik. Több mint negyven település került felügyelet alá, köztük Kopács, Bellye, Szentlászló és Kórógy is.
Szeptember elején Szarvas és Ténye (Tenja) településeken jelentkezett a sertéspestis, a fertőzés tehát ismét fenyegeti az egész régiót.
Nataša Tramišak asszony, Eszék-Baranya megye zsupánja szeptember 9-én egyeztetett a megyei járások elöljáróival az afrikai sertéspestis terjedésének megállítása érdekében. Arra kéri a sertéstartókat, hogy tartsák be szigorúan a biztonsági előírásokat.
Eszék-Baranya megyében több mint 5000 gazdaság foglalkozik sertéstenyésztéssel, összesen közel 300 ezer disznó van a megye területén. A helyi válságstáb folyamatos egyeztetéseket tart a települések vezetőivel és a gazdákkal.
A helyzet súlyosságát jól mutatja a kácsfalusi (Jagodnjak) eset is, ahol a múlt hónapban több mint másfélezer sertést semmisítettek meg – több mint kétszáz családi gazdaságot érintett a kényszerű eutanázia. A kulen- és kolbászkészítéséről híres település gyakorlatilag elveszítette egyik legfontosabb megélhetési forrását, és a helyiek legalább fél vagy egy évig nem tarthatnak disznót. A kácsfalusi példából is látszik, milyen súlyos gazdasági következményekkel járhat a járvány.
Dályhegyről Hodánék három sertését vitték el augusztusban
Az afrikai sertéspestis múlt hónap elején a kelet-szlavóniai Erdődöt (Erdut) is elérte, itt is megsemmisítették a sertésállományt néhány gazdánál.
– A betegség nálunk jelent meg először, egy jószágunk betegedett meg, de mindhármat elvitték. Minden évben hizlalunk disznót, ilyen még nem történt velünk, nagy katasztrófa számunkra ez, ráadásul most egy évig nem is tarthatunk sertést – mondta Kvaka Hodán Margit. Hozzátette, nem tudja, hogyan fertőződött meg a jószáguk, ugyanis az előírásoknak megfelelően tartották, ráadásul nem is járnak sehova. Margit asszony elmondta, most Dályán jelent meg a sertéspestis néhány helyen, ott most nem szabad disznót vágni, a gazdák a tilalom feloldására várnak.
Kovács János kopácsi gazda: „Ha még a sertéseimet is elviszik, az a gazdaságunkra nézve szinte egyenlő lenne a csőddel”
Kopácson Kovács János a legnagyobb sertéstenyésztő, mintegy száz jószágot tart. Az előírt biztonsági intézkedéseket szigorúan betartja. Ezek között szerepel a farm megfelelő elkerítése, minden telepnek komplett higiéniai programmal kell rendelkeznie a helyi adottságoknak megfelelően, az ún. fekete-fehér rendszerű öltöző használata (az utcai ruha munkaruhára való cserélése a telepre lépéskor), a telepre behajtó járműveket alaposan le kell mosni, különös tekintettel a kerekekre és a sárhányókra, illetve fertőtleníteni be- és kihajtáskor is stb.
Mindezek betartásán túl nem vesz részt a közösségi eseményeken, nehogy valahonnét hazavigye a betegségeket, és rendszeresen füstöli a szúnyogokat, mivel még azok is megfertőzhetik jószágait. Mindez azonban hiábavaló, ha úgy járnak a kopácsi gazdák is, mint a kácsfalusiak: minden jószágot likvidáltak, függetlenül attól, hogy fertőzöttek voltak-e vagy sem. Hogy ez itt is megtörténjen, ahhoz elég, ha találnak a környéken egy fertőzött vaddisznót.
– Így se tudunk elmozdulni a nulláról. 2023-ban elverte a jég a termésünket, tavaly meg már csak azért dolgoztam, hogy meg tudjuk adni az adósságot. Idén a szárazság tönkretette 60-70 hektárnyi kukoricámat. Ha még a száz disznómat is likvidálják, az gazdaságunkra nézve szinte egyenlő lenne a csőddel – panaszolja Kovács János, hozzátéve, minden reggel félve indul az ólak felé.
Úgy látja, egyre intenzívebben terjed a sertéspestis, a hőség időszaka is egyre hosszabbra nyúlik, ami kedvez a járvány terjedésének.
A védekezési intézkedések bevezetésével kapcsolatos kiszámíthatatlanság tovább növeli az állattenyésztők bizonytalanság-érzését.
A járvány terjedését mutatja, hogy időközben újabb helyszíneken is megjelent az afrikai sertéspestis, tovább növelve a térség gazdáinak aggodalmát.
