A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülését múlt hét csütörtökön az Országház Vadásztermében tartották meg. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke mondott köszöntőt. A Fórum tagjaként az ülésen részt vett és a horvátországi magyarságról adott tájékoztatót parlamenti képviselőnk, Jankovics Róbert HMDK-elnök is.
Orbán Viktor a tanácskozáson hangsúlyozta, a Kárpát-medence a magyarok számára több mint tartózkodási hely, ez a mi történelmi lelki és szellemi otthonunk.
A magyar létállapot legfontosabb tételeiként rögzítette: magyarnak lenni azt jelenti, hogy a nyelvünk a lelkünk, ha elveszítjük, önmagunkat veszítjük el. A magyar megmaradást nem ajándékba kaptuk, mindennap meg kell harcolni érte. Aki a családokat védi, a nemzetet védi. A határok elválaszthatnak, de a nemzet összetartozik.
A KMKF-et méltatva különösen fontosnak nevezte, hogy van egy összmagyar testület, amelynek tagjai demokratikusan megválasztott képviselők. Üdvözölte azt is, hogy az erdélyi és a délvidéki magyar szervezetek választási sikereket értek el, és ezzel bizonyítják az etnikai politizálás szükségességét és eredményességét. Elmondta azt is: a határon túli magyar képviselők fontos szerepe jó viszonyt kialakítani a szomszédos országokkal, ez jó ugyanis a helyi magyaroknak és jó a közép-európai együttműködésnek is.
– Fontos lenne, hogy a következő 10 éven belül egymillió embert tanítsunk meg a Kárpát-medencében magyarul beszélni, ugyanakkor az anyaországi magyaroknak sem ártana megtanulniuk a szomszédos országok nyelveit – jegyezte meg.
Kiemelte, hogy a jó szomszédság a határon túli magyarok legjobb esélye a boldogulásra. De nem szabad elkövetnünk azt a hibát, amit a balliberális kormányok elkövettek, vagyis hogy jó viszonyért feláldozták a nemzeti érdeket – figyelmeztetett. Leszögezte: a jó szomszédság alapja ugyanis csak az erő és a megbecsülés lehet. A magyar nemzetpolitika alapja, hogy nekünk a határon túli magyarok az elsők, ugyanakkor jó viszonyra törekszünk a szomszédos országok vezetésével.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke felszólalásában kihangsúlyozta: nincs külön határon inneni és túli, nincs külön hazai magyar és külhoni magyar ügy, hanem csak egyetlen és egységes magyar ügy van, hiszen ami történik ma a külhoni magyarsággal, az történhet holnap vagy holnapután a hazai magyarsággal is.
A nemzetrészek pártjainak/szervezeteinek a vezetői a tavalyi KMKF-ülés óta eltelt időszak fejleményeiről beszéltek, a horvátországi magyarsággal kapcsolatos aktualitásokról Jankovics Róbert parlamenti képviselőnk, a HMDK elnöke számolt be.
Zárónyilatkozat
A KMKF csütörtöki plenáris ülésén elfogadott zárónyilatkozatban többek között kiemelték: a kontinens hosszú távú békéje és polgárainak biztonsága egyik garanciális elemének tekintik a szülőföldjén nemzeti kisebbségi sorban élő közösségek jogainak rendezését.
A szervezet nagyra értékeli, hogy sorsdöntő helyzetekben a magyarság egyöntetűen és határozottan kiáll a jogaiért és a megmaradásáért, mint legutóbb a romániai államfői választások második fordulójában, ahol sikerült elhárítani az erdélyi magyarságra leselkedő nagyobb veszélyt.
A KMKF „nem szűnő aggodalommal” figyeli a létében és jövőjében fenyegetett kárpátaljai magyarság sorsát, megújítva a magyar nemzetrészek szolidaritását e rendkívüli kihívásokkal szembesülő közösséggel, amely az elhúzódó háborús helyzetben kitartó küzdelmet folytat elvett jogai visszaszerzéséért, a szülőföldön való megmaradását szolgáló intézményeiért.
A KMKF egységre, összefogásra és közös kiállásra szólít fel a Kárpát-medencei magyarellenes megnyilvánulásokkal szemben, valamint a közösségi szimbólumok használatának akadályozása terén. A KMKF kiáll amellett, hogy a kollektív bűnösség elvére épülő jogszabályoknak nincs helyük a 21. században sem.
Az egyre gyakoribbá váló természeti csapások, mint amilyen a szélsőséges időjárás és az árvízhullámok, vagy akár a bányakatasztrófák is, közös cselekvést igényelnek; a KMKF megerősíti, hogy „a bajban számíthatunk egymásra”, és szakértői, eszközbeli és pénzügyi segítségre kér fel minden szereplőt.
A KMKF megerősíti elkötelezettségét a szórványban élő magyar közösségek iránt.
A KMKF történelmi lépésként értékeli Románia schengeni csatlakozását, a nemzetrészeink közötti határok további légiesülését.
A KMKF a külhoni magyarság helyzetét szem előtt tartva támogatja az uniós jogalkotást szorgalmazó felvetéseket és kezdeményezéseket, üdvözli „A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban” című dokumentum megjelenését, amely konkrét javaslatokat tartalmaz a nemzeti kisebbségek védelmére, különös tekintettel az identitás védelméhez való jog és a szülőföldön éléshez való jog biztosítására.
A fórum álláspontja szerint egy megállapodáson nyugvó korszerű és kötelező érvényű szabályozás eredményezhet teljes egyenlőséget a nemzeti kisebbségek és a többségi társadalom között.
A KMKF az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának állásfoglalásával egyetértve meggyőződését fejezi ki, hogy egy nemzeti kisebbségi európai biztosi pozíció létrehozása elősegítheti a törekvések megvalósulását.
A KMKF aggodalommal veszi tudomásul, hogy az Európai Bizottság után csütörtökön meghozott döntésében az Európai Unió Bírósága sem támogatja a jogalkotást az őshonos nemzeti kisebbségek nyelvi és kulturális örökségének megőrzését sürgető Minority SafePack kisebbségi európai polgári kezdeményezés ügyében.
A fórum változatlanul kiáll az európai polgári kezdeményezésekben megjelenített kisebbségvédelmi célok mellett, támogatja a Székely Nemzeti Tanács „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” elnevezésű kezdeményezését.
