Tavaly másfél millió sürgősségi esetet regisztráltak, beleértve az ambuláns kezeléseket is. Sokszor nem vagyunk tisztában vele, hogy mi is a vészhelyzet, kell-e egyáltalán mentőt hívnunk. A horvát sürgősségi intézet adatai szerint az esetek 67 százalékában, vagyis mintegy 1 millió esetben fölösleges volt a kiszállás. Mostantól jó, ha meggondoljuk, mikor hívunk mentőt, mert lehet, hogy borsos árat fizetünk érte.
Vészhelyzetben, amikor hirtelen orvosi segítségre van szükség, a legtöbb ember kétségbeesetten leblokkol, és azt sem tudja, kinek telefonáljon, mit tegyen. Ilyenkor sokszor nehéz eldönteni, hogy a mentőt vagy csak az ügyeletet hívjuk-e.
A horvát sürgősségi intézet adatai szerint tavaly a másfél millió vészhelyzetből legalább 1 milló esettel nem kellett volna a sürgősségi ellátást terhelni, a háziorvos is segíthetett volna a betegen.
A pélmonostori mentősöket is sokszor fölöslegesen riasztják. Dr. Sičajmov Ibolya mentőorvos szerint az esetek 60 százaléka nem sürgősségi eset. Az emberek egyszerűen hozzászoktak, ahhoz, hogy banális esetekben is a mentőt hívják. Nehézséget okoz az is, hogy egyre több a krónikus beteg. Állapotukat az orvosaiknak kellene folyamatosan ellenőrizniük a rendszeres házi látogatás során, amely sok esetben elmarad, így ők is egyre-másra a mentősöket hívják. A doktornő elmondta azt is, hogy térségünkben nincs regisztrált sürgősségi ambulancia.
– Ha a mentőorvos terepen van, akkor a rendelőt be kell zárnunk, a sürgősségre érkezők zárt ajtót találnak – mondja a mentőorvos.
Maja Grba Bujević, a sürgősségi intézet vezetője szerint olyan betegek miatt, akiknek az ápolása nem halaszthatatlan, sokszor olyanok szenvednek, akiknek az élete veszélyben van. A sürgősségi ambulanciára érkezőknek csak 18 százaléka szorul ténylegesen gondozásra.
A sürgősségi ambulanciákon naponta 80-130 ember fordul meg. Így nem csoda, hogy a zárai (zadari) ambulanciákon június elejétől kezdve minden olyan vizsgálatot megfizetettnek, amely nem halaszthatatlan. Árlista készült arról, hogy mennyit kell egy-egy kezelésért fizetni. Így pl. az első vizsgálat 350 kuna, egy részleges ellenőrző vizsgálat 180 kuna, a gyomormosás 350 kuna, beutaló és receptfelírás 150 kuna. Különös mód az újraélesztés is szerepel a tarifajegyzéken, 1800 kunát számolnak fel érte. A zágrábi sürgősségi igazgatója ezt szóvá is tette, mert az árlistával egyetért ugyan, de szerinte egy újraélesztés mi lenne más, ha nem sürgősségi eset, így azt semmiképp sem fizettethetik meg. A fővárosban egyébként minden sürgősségi ellátás ingyenes, akár hazai, akár külföldi bajbajutott, senkinek nem kell fizetnie érte.
Zára egyébként nem az első város hazánkban, ahol árlistát vezettek be és megfizettetik a nem életbevágó eljárásokat, ezt a módszert már másutt is alkalmazzák. Szorgalmazzák, hogy mindenütt egységes tarifát vezessenek be. Mindenesetre némi foganatja is van az egésznek, mert sikerült 30 százalékkal visszaszorítani a fölösleges kiszállásokat.
{fcomments}
