Múlt hét csütörtökön Budapesten tartották meg az összmagyarság legfontosabb egyeztető fórumát, a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ez volt a fórum XXII. plenáris ülése. A tanácskozáson a horvátországi magyarságot Jankovics Róbert és Andócsi János, a HMDK elnöke és alelnöke képviselte.
Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülésén mondott beszéde elején megemlékezett a közelmúltban elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárról.
Kiemelte, bármilyen erős is legyen az anyaország, nem tudja alapvetően megváltoztatni a közép-európai realitásokat, arra azonban képes, hogy életben tartsa a reményt: amikor majd a dolgok ismét megfelelő módon rendeződnek újra, akkor a magyarok ne álljanak készületlenül.
– Az eddigi nemzetpolitikai eredmények tehát nem a megoldást jelentik, hanem a remény életben tartását – szögezte le.
Emlékeztetett, a kormányzat 2010 óta összesen 1374 milliárd forintot, évi mintegy 100 milliárd forintot költött nemzetpolitikára, ezzel a 2010 előtti időszak évi 9,1 milliárdos támogatását sikerült megtízszerezni. Ebben az összegben nincsenek benne a gazdaságfejlesztési programok: 330 milliárd forint értékben valósítottak meg 9300 beruházást a Kárpát-medencében a magyar államhatárokon kívül. Idén 2,5 milliárd forinttal támogatnak különböző szervezeteket, az oktatás, kultúra, egyház, sport és ifjúság területén, ezen felül 96 nemzeti jelentőségű intézmény működését biztosítják – tette hozzá.
Összegzése szerint az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti.
Orbán Viktor beszélt a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatokról is. A horvát-magyar kapcsolatokban, mint mondta, lát konfliktusokat. Kitért arra a 700-800 ezer magyar turistára is, akik évről évre felkeresik a horvát tengerpartot nyaranta. Ennek a horvát gazdaság a haszonélvezője, és ez átsegít az egyes vitákon – jelentette ki.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Máért plenáris ülésén mondott köszöntőjében kiemelte: aki meg akar maradni magyarnak, az minden segítséget megkap ehhez. Az identitás megőrzése mellett kitért a soha nem látott gazdaságfejlesztési programokra, a honosításra.
– Mindannyiunknak az a küldetése, hogy megharcoljunk minden magyarért – mondta.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár tízéves államtitkári tevékenységéről kisfilmet vetítettek a résztvevőknek.
Egyhangúlag fogadták el a Magyar Állandó Értekezlet külhoni magyar és anyaországi pártjai/szervezetei a zárónyilatkozatot
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Máért XXII. ülése utáni sajtótájékoztatón azt mondta, teljes nemzeti egység volt, a magyar belpolitikában szokatlan módon. Jelezte, bár meghívták, a DK és a Momentum nem jött el, a többi párt módosításait beépítették a dokumentumba.
Semjén a közelgő romániai választás kapcsán azt kérte, mindenki, akinek van román állampolgársága és Magyarországon él, adja le szavazatát vagy a konzulátuson, vagy otthon. Minden szavazatra szükség van, hogy az RMDSZ meghatározó erő legyen és adott esetben kormányra kerülhessen, valamint megakadályozzák a magyarellenes román párt térnyerését, a magyarság számára hátrányos közigazgatási átalakításokat.
Beszámolt arról is, hogy 2010 óta 1400 milliárd forintot fordítottak a külhoni magyarság identitásmegőrzésének támogatására, ami éves szinten 100 milliárdot jelent. 5500 külhoni magyar szervezettel vannak állandó kapcsolatban, 9300 nagyobb beruházást valósítottak meg. Kiépítettek számos hálózatot, ennek 12 ezer pedagógus, háromezer külhoni vállalkozó, 200 orvos, 200 újságíró a tagja, és 1400 testvértelepülési kapcsolat létrejöttét támogatták – sorolta.
Az egyik legfontosabb magyarságmegtartó programként jelölte meg az oktatási-nevelési támogatást, minden magyar gyermek után százezer forintot biztosítanak. Jelenleg 230 ezer gyermek jár külhoni magyar oktatási intézménybe. Elmondta, mintegy ezer óvodát tataroztak és építettek a határon túl.
Semjén Zsolt jelezte: a jövő évi költségvetésben arra koncentrálnak, hogy a megkezdett építkezéseket befejezzék, és a háború alakulásának függvényében döntenek újabb beruházások indításáról.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a Máért hozzászólói mindannyian kiálltak a nemzet egysége mellett. Leszögezték: 2025 a jövő nemzedék éve lesz, fontosnak tartják a fiatalok identitástudatának az erősítését. A várható kezdeményezések között említette a kisközösségi programokat, táborokat, a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program megerősítését. Hangsúlyozta: azt szeretnék, ha a fiatalok még inkább a nemzetpolitika részévé válnának. A jövő évi költségvetésben a nemzetpolitikai források biztosítottak, valamennyi kezdeményezést folytatni tudják – szögezte le.
2025 a jövő nemzedék éve legyen a nemzetpolitikában
A zárónyilatkozat szerint a résztvevők sikeresnek ítélik a nemzetpolitikai tematikus programokat – közte a 2024 – az együttműködés éve programot -, és kijelentik, hogy készen állnak a nemzet küldetéséből a rájuk eső feladatokat teljesíteni. Ennek megkerülhetetlen része a nemzeti önazonosság erősítése a felnövekvő nemzedékben, így egyetértenek azzal, hogy 2025 a jövő nemzedék éve legyen a nemzetpolitikában.
Kárpátalja vonatkozásában kijelentik, hogy az ukrajnai háború árnyékában a kárpátaljai magyarság helyzete továbbra is aggodalomra ad okot, és hogy továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás megőrzésére és biztosítására. Egyetértenek abban, hogy a mielőbbi tűzszünet és béke jelenti a megoldást a kárpátaljai magyarság szülőföldön való boldogulására.
Erdély kapcsán rögzítették: aggasztónak tartják Romániában az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállását, valamint a visszaállamosítási kísérleteket az egyházi, közbirtokossági és magánjavak tekintetében. Aggodalommal tekintenek a tervezett közigazgatási átszervezésre, amely hátrányos helyzetbe hozná az erdélyi magyarságot. Arra biztatják az erdélyi magyarságot, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt az év végi államelnöki és parlamenti választásokon, támogatva az RMDSZ listáján induló jelölteket.
Bíznak abban, hogy a fejlődő szlovák-magyar kapcsolatok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az államnyelvtörvény tervezett módosítása a magyar közösség szerzett jogait ne szűkítse.
Horvátország vonatkozásában gratulálnak a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének az áprilisi parlamenti választásokon elért sikeréhez, amely által a közösség megőrizte érdekérvényesítési lehetőségeit. Elégedettségüket fejezik ki, hogy – a HMDK-val partnerségben – az új horvát kormány elfogadta az új Nemzeti Kisebbségi Operatív Programot, amelynek horvátországi magyarságra vonatkozó célkitűzései megfelelő ütemben valósulnak meg.
Muravidék vonatkozásában szorgalmazzák a Magyar-Szlovén Közös Alap célkitűzéseinek megvalósítását.
