Az elmúlt kilenc hónap alatt harmadszor árasztotta el a Duna a kiskőszegi Zöld-szigetet, ami a víkendház-tulajdonosokat nem érte váratlanul. Kiskőszegre (Batina) és a többi, Dunához közeli településre viszont nem jelent veszélyt az áradás, az illetékes hatóságok kézben tartják a dolgokat, tudtuk meg Sipos Sándortól, a helyi polgári védelem vezetőjétől lapzártánk idején, kedden.
A Darázsi járásban múlt pénteken koordinációs ülést tartottak a Horvát Vizek közhasznú vállalat, a járási polgári védelem, a Baranyai Vizek vállalat, a pélmonostori Vöröskereszt és más illetékes cégek és civil szervezetek részvételével, a tanácskozás témája az árvízvédelem volt.
Sipos Sándor, a járási polgári védelem elnöke lapzártánk idején, kedden nyilatkozott lapunknak a várható helyzettel kapcsolatban. Mint mondta, amint a vízszintnövekedés elérte a 650 centimétert, rendkívüli árvízvédelmi intézkedések léptek életbe. Ennek értelmében folyamatos, éjjel-nappali felügyeletet vezettek be a töltés körül, lezárták az áteresztő gátakat, több ezer homokzsákot helyeztek el a kritikus pontoknál. A Nepomuki Szent János utcától a Duna utcán át a gombosi gátig felügyelik a töltést, védve a települést. A gombosi gát idén készült el, több ezer köbméter követ építettek be a talapzatába.
– Jelen pillanatban elmondhatjuk, hogy minden rendben van, senkinek sincs oka aggodalomra, nem fenyegeti árvízveszély sem Kiskőszeget, sem a járásunkhoz tartozó más települést. Kiskőszegnél szerdára várják a tetőzést, ha minden az előrejelzések szerint alakul, kb. 60 centiméterrel lesz alacsonyabb a vízállás, mint a legutóbbi jelentős áradáskor, 2013-ban – tudtuk meg Sipostól.
Kiskőszeg víkendtelepülésén, a Zöld-szigeten más a helyzet. Ezt a területet az áradástól nem lehet megvédeni, amivel a hétvégi házak tulajdonosai is tisztában vannak. Jól bevált gyakorlat ilyenkor, hogy a házak berendezéseit felpakolják az emeleti szobákba az árvíz idejére. A tetőzés után, amint visszaesik a víz szintje 650 centiméter alá, megszüntetik az elsőfokú készenléti állapotot.
– A kiskőszegieknek már van némi tapasztalatuk az árvízvédelem terén. Az viszont számunkra is szokatlan, hogy az elmúlt kilenc hónapban három áradásra is sor került. A mostani előtt júniusban és újév táján is megáradt a Duna – mondta Sipos, hozzátéve, ilyenre nagyon régóta nem volt példa, hiszen eddig körülbelül tízévente került sor komolyabb áradásra.
Az évtized legsúlyosabb dunai árhulláma a Boris nevű ciklon által okozott esőzések nyomán alakult ki, amelyeket viszont az éghajlatkutatók szerint a globális felmelegedés okozhatott. Ezt figyelembe véve félő, hogy az érintett területeken egyre gyakrabban lesz a víz az úr.
