A bukovinai székelyek hitüknek és a nemzethez ragaszkodásuknak köszönhetően a nehéz körülmények ellenére is meg tudták őrizni identitásukat – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára múlt héten a Tolna vármegyei Bonyhádon.
Potápi Árpád János – aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is – a Bukovinai találkozások nemzetközi folklórfesztiválon köszöntőjében kiemelte: a bukovinai székelyek a magyarság talán legtöbbször áttelepített népcsoportja, hiszen történelmük során több alkalommal kellett új otthont keresniük.
A bukovinai székely származású politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a népcsoport tagjait a származástudat és a hagyomány kötötte össze a múltban, és köti össze a jelenben is, függetlenül attól, hogy a világ mely részén élnek.
Felidézte: Bukovina egy – ma már gyakorlatilag nem létező – tartományt, történelmi földrajzi régiót takar, amely valamikor a középkor folyamán jött létre, és az elnevezését egy a bükkös erdőre utaló szláv szóról kapta. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia – a mai Ukrajnához tartozó Csernovic központtal működő – legészakkeletibb tartományában a múlt század fordulója előtt ukránok, románok, lengyelek, németek, oroszok, lipovánok, zsidók, cigányok és magyarok éltek békességben. Azok a székely magyarok kerültek Bukovinába – mondta -, akik 1764 után Madéfalváról, illetve a Székelyföldről menekültek el az osztrák üldözés miatt, és azok a székelyek, akik később Bonyhád környékén, valamint a Délvidéken telepedtek le.
Kiemelte: a bukovinai székelyeket a származástudat, a hagyomány köti össze, a népcsoport tagjai pedig a hitüknek, a nemzethez ragaszkodásuknak köszönhetően őrizték meg identitásukat a legnehezebb körülmények ellenére.
A bukovinai székelyek nagyon sokat tettek azért, hogy Magyarországon a magyar népcsoportok és más nemzetiségek között meg tudják őrizni a székely kultúrát, amely ezt a népcsoportot a 18. századig, majd 1941-ig jellemezte – fűzte hozzá.
A 35 éve működő Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége kiemelkedő tevékenységet folytat, hiszen ma már több Kárpát-medencei térségben több mint negyven csoporttal együttműködve székely szövetséget alkotott – méltatta a szervezetet Potápi Árpád János.
A fesztiválról szólva hangsúlyozta: az nemcsak a bukovinai székelyeké, hanem azoké a valaha Bukovinában élt és most Bukovinában élő népcsoportoké, amelyek időről időre bemutatják egymásnak hagyományaikat, kultúrájukat.
A fesztiválon, amelyet idén 35. alkalommal, Bonyhádon pedig 1997 óta rendeznek meg, a valaha Bukovinában élt, illetve a ma is ott élő népek kultúráját ünneplik. A háromnapos bonyhádi rendezvényen több székely, lengyel, román, szerb hagyományőrző tánccsoport, zenekar szerepelt.
Az eseménysorozat második napján több száz népviseletbe öltözött hagyományőrző vonult fel Bonyhádon, majd a csoportok a Kaszinó-kerti színpadon léptek fel. Vasárnap indul a „szomszédolás“, amikor nyolc környező településre látogatnak el az együttesek.
