A múlt héten a Horvát Állami Levéltárban bemutatták Neven Šantić Lo giuro, prisežem című könyvét, amely a horvát többpártrendszerről ad áttekintést Furio Radin, a leghosszabb ideig hivatalban lévő parlamenti képviselő politikai életrajzán keresztül. Az eseményen a miniszterelnök és a horvát parlament elnöke is részt vett.
A horvát szábor elnöke, Gordan Jandroković rámutatott, hogy Radin a leghosszabb ideig hivatalban lévő parlamenti képviselő és „doyen a parlamenti képviselők között”.
– A politikában és a parlamentben 32 évet kibírni nagy dolog, ami azt jelenti, hogy jól érti a politikát és a politika törvényszerűségeit, de ez nem lenne lehetséges, ha nem volna támogatottsága, ha nem tisztelnék emberként és politikusként, és ezért érdemel ekkora elismerést és tiszteletet – mondta Jandroković.
Andrej Plenković miniszterelnök is elismerően beszélt Radinról mint a horvát politikai élet meghatározó alakjáról. Elmondta, hogy Radin két dolgot mondott neki, amikor találkoztak a kormánykoalíció ülésén.
– Az első, hogy meghívott a könyv bemutatójára. A második pedig az, hogy elmondta, beleegyezett, hogy Šantić írjon egy könyvet az életpályájáról, amelybe csak a mű elkészülte után lesz majd módja belenézni. És ez az, ami Furio nagyszerűségéről beszél. Ez önmagáról, Horvátországról és Olaszországról alkotott véleményéről szól. Mindez a demokráciához, a demokráciánkhoz, a nemzeti kisebbségek jogainak védelméhez való hozzájárulását mutatja – fejtette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy Radin politikai munkájában „szintetizálta származását és gyökereit”. – A tapasztalatai révén megtestesítette az olaszok sajátos horvátországi helyzetét, hozzájárult Horvátország és Olaszország kapcsolatának javításához, az olasz kisebbség jobb védelméhez, számos projektet valósított meg a horvát és az olasz kormány támogatásával – mondta Plenković.
A bemutatón Radin is megerősítette, hogy felkérte Šantićot, akit régóta ismer, hogy írja meg politikai életrajzát, aminek az volt a feltétele, hogy Radin egyetlen vesszőt se változtathat meg benne.
Radin az elmúlt 32 év különböző kormányaival folytatott együttműködéséről szólva elmondta, a legnagyobb hibát akkor követte el, amikor nem írt alá szerződést az aktuális kormánypárttal.
– Sokszor mondtam már, hogy a kisebbségeknek ugyanúgy alá kell írniuk a szerződést, mint bármely más koalíciós partnernek. Néhányszor nem írtunk alá szerződést, és az eredmények akkor katasztrofálisak voltak. A szerződés nem a bizalom hiányát jelenti. Ez a politika. A politikának megvannak a maga törvényei, amelyeket egyszerűen be kell tartanunk. Ugyanolyan viszonyt kell ápolnunk minden kormánnyal, de nem volt minden kabinettel azonos a kapcsolatunk – mondta az olasz képviselő.
A könyv szerzője felhívja a figyelmet arra, hogy Radin története nem egy klasszikus száraz monográfia, amely rengeteg levéltári anyag elolvasása alapján készült, és nem is egy önéletrajz, amelyben az író rejtve marad, hanem egy impozáns politikai karrier újságírói keresztmetszete. 30 évet ölel fel, így egyben a horvátországi demokrácia állapotát is tükrözi a többpártrendszer kezdete óta.
A miniszterelnök és a parlament elnöke mellett felszólalt a Horvát Állami Levéltár igazgatója, Dinko Čutura és Pierfrancesco Sacco olasz nagykövet is, aki viccelődve azt javasolta, hogy Radin induljon az olasz és horvát tárgyi és szellemi kulturális örökség címért.
Furio Radin az olasz kisebbség képviselőjeként 1992 óta a horvát szábor tagja. A kötet címe Lo giuro, prisežem (magyarul esküszöm) arra utal, hogy Radin volt az első, aki kétnyelvű esküt tett a zágrábi parlamentben. (Fotók: lavoce.hr)
