Az európai uniós intézményekbe legutóbb 100 munkahelyet hirdettek meg, amelyre 4000-en jelentkeztek. Ebből valamivel több mint 300 főt fognak meghallgatni, 140-et pedig az ún. tartaléklistára tesznek.
Ezekre az állásokra horvát állampolgárok, valamint az Európai Unió más államaiban élő olyan polgárok jelentkezhetnek, akiknek az első nyelve a horvát. Ezenkívül minden évben olyan pályázatok is vannak, amelyekre minden eu-s állampolgár jelentkezhet.
Most Horvátország az egyedüli olyan állam, ahol még figyelembe veszik a nemzeti kvótát a foglalkoztatásnál. Az Európai Bizottság bejelentette, hogy 249 horvátot fog alkalmazni, ezeknek a munkáknak a nagy része nyelvhez kötött, vagyis fordítók, tolmácsok, lektorok és jogi nyelvészek lesznek.
A többi tagországra már nincs kvóta, a 27 tagország bármelyikéből egyenlő eséllyel pályázhatnak a meghirdetett állásokra, úgyhogy emiatt elégedetlenkednek az érintettek. Ezeken a pályázatokon már nem a tudás, hanem a képesség jelent előnyt. A numerikus, verbális és absztrakt érvelés és szituációs készség a döntő. Korábban a tudást is tesztelték.
A már Brüsszelben dolgozók szerint gyakorlott, évek óta az Unióban dolgozó horvát fordítók buktak meg a munkafelvételi vizsgán, mert azt vették figyelembe, hogy a pályázó milyen gyorsan tud matematikai feladatokat megoldani, nem pedig azt, hogy képes-e gyorsan és jól fordítani, ami sokak számára érthetetlen.
{fcomments}