Horvátországban hajléktalannak minősül az, akinek nincs lakhelye, sem fedezete lakhatási szükségleteinek kielégítésére, ezért átmeneti szálláson, közterületen vagy egyéb, nem lakás célú helyen tartózkodik. Törvény rendelkezik arról, hogy a nagyvárosok és megyeszékhelyek kötelesek anyagilag támogatni a népkonyhákat és egyéb, hajléktalanokat segítő intézményeket. Tucatnyi, hajléktalanokat befogadó intézmény van Horvátországban, amelyek fenntartásáról a helyi önkormányzatok mellett a Vöröskereszt, egyházi és civil karitatív szervezetek gondoskodnak.
Hivatalos adatok nincsenek róla, hogy hányan lehetnek fedél nélkül. Egy 2011. december 31-i állapotfelmérés szerint 294 személy tartózkodott hajléktalanokat befogadó intézményekben. Civil szervezetek mintegy ezerre becsülik az utcán élők számát. Horvátországban a hajléktalanság problematikája kapcsán szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy miközben a gazdasági és pénzügyi válság következményeként az utóbbi években valósággal meghatványozódott a kilakoltatások száma, a segélyért, átmeneti szállásért folyamodók száma nem változott. A jelenséget azzal magyarázzák, hogy a tradicionális szemléletű horvát társadalomban erősek a családi, rokoni kötődések, a horvátok röghöz kötöttek, nem szívesen költöznek el szülőföldjükről, és sok bajbajutottat rokonaik segítenek.
Horvátországban a kéregetést büntetik. Az új szabálysértési törvény – amelyet a horvát parlament várhatóan hamarosan megszavaz – 1000 és 3000 kuna közötti bírsággal vagy 20 napig terjedő börtönbüntetéssel sújtja a közterületen elkövetett kéregetést. Súlyosbító körülménynek számít, ha valaki másokat sértő, fenyegető módon kéreget, ez esetben 5000 kunával vagy 30 napig terjedő elzárással büntethető az illető. Aki pedig kéregetésre bujtogat vagy ilyen célból csoportot szervez, az 10 ezer kunáig terjedő bírsággal vagy két hónapig terjedő elzárással sújtható. A hatóságok 2011-ben mintegy 360 kéregetőt regisztráltak Horvátországban, sajtóelemzések szerint a koldusok tábora azóta nőtt.
{fcomments}
