Csúza – A Matijević családi gazdaság sokéves tradíciót követve gyártja húskészítményeit már másfél évtizede, tevékenységének köszönhetően ismerték és szerették meg a horvát fővárosban is a baranyai kulent.
Falun a tél a disznóvágások ideje, még ma is ilyenkor töltik meg a legtöbb háznál a füstölőket mindenféle „disznósággal”, sonka és szalonna mellett töltött hústermékekkel: kulennel, aminek a magyar megfelelője tulajdonképpen a gömböc, míg a vastagkolbászt a horvátok a kulen húgának (kulenova seka) nevezik, s ezt követi a sorban a hagyományos (vékony) kolbász.
A Matijević családi gazdaságban is a gyártás zajlik éppen, november közepétől február idusáig tart az idénymunka, amelyre szezonmunkásokat is felvesznek a két állandó alkalmazott mellé. Matijević Hrvoje, a tulajdonos vezet körbe a gazdaságban, ahol a gyártást a hagyománytisztelet jellemzi.
– Kulen mellett vastag- és vékonykolbászt, szalonnát gyártunk. Pont úgy csinálunk mindent ma is, ahogy ötven évvel ezelőtt készítették a szüleink, nagyszüleink – mondja Hrvoje.
Kizárólag hazai alapanyagot használnak
A felhasznált hús egy része a Matijević gazdaság darázsi farmjáról származik, de a kulengyártás érdekében fűszerpaprika termesztésébe is belefogtak. Évente mintegy 3,5 tonna kulent, összesen 6-7 tonnányi füstölt hústerméket állítanak elő.
Persze ma már a Matijević családi gazdaságban sem kézi darálónak és töltőnek feszülnek neki a munkáskezek, gépesített eszközökkel folyik a hús darálása, keverése, töltése.
Valamennyi munkás csúzai, akiknek a vérében van a baranyai kolbász és kulen készítésének tudománya. Számukra is sokat jelent, hogy helyben dolgozhatnak. Nagy szakértelemmel, sokéves tapasztalattal dolgozzák fel a legjobb minőségű sertéshúst, és keverik össze a hazai fűszerekkel, baranyai pirospaprikával.
Az első teremből, ahol most is négy munkás szorgoskodik, Hrvoje a füstölőhöz vezet, majd a különböző tárolóhelyiségek következnek, köztük azok a hatalmas szobák is, ahol a következő 6-8 hónapban természetes körülmények között érik a kulen.
A termeket folyosó köti össze, a belső falak mindenütt műanyag borításúak az egyszerű tisztíthatóság érdekében. A teljes üzem klimatizált, a megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat is a beépített szerkezettel állítják be.
– Az üzem egy része a közelmúltban épült, a projekt költségének a felét uniós forrásból finanszíroztuk – mondja Hrvoje, hozzátéve, pályáztak korábban is, a turisztikai hivatal a kóstolóhelyiség építését támogatta, tavaly pedig az Economica Hungaricánál pályáztak sikeresen egy hűtős kisteherautóra.
A fővárosban értékesítik termékeik nagy részét
A kisteherautó pedig főként a Csúza-Zágráb relációban közlekedik, ugyanis Hrvoje családjával a fővárosban él.
– Csúzán működik az üzem, Zágrábban pedig az értékesítéssel foglalkozom. Mintegy húsz fővárosi élelmiszerbolt kínálatában találhatók meg hústermékeink – mondja Hrvoje, hozzátéve, olyan boltokról van szó, amelyek kizárólag prémium minőségű kézműves élelmiszerek forgalmazásával foglalkoznak.
Azt is elárulta, nem a húsiparba készült gyerekkorától fogva. Eszéken nőtt fel, a háború (1991-95) idején Zágrábba költöztek, majd a hadseregnek köszönhetően Amerikában végezte felsőfokú tanulmányait, méghozzá az aeronautikai (repüléstudomány) menedzsment területén. Hazatérve egy ideig végzettségének megfelelő állása volt, nyolc évig dolgozott a horvát hadsereg tisztjeként a légierőnél.
2008-ban vágott bele a családi vállalkozásba, ami fokozatosan terebélyesedett s vált főfoglalkozásává úgy, hogy minden energiáját a Matijević kulen minőségébe fektette, amely ma már földrajzi oltalom alatt áll, és országos szinten, de legalábbis a fővárosban és a tengermelléken ismerik, szeretik a baranyai ételkülönlegességet.
