Kedden került sor Nyári Denisz „Magyarellenes tüntetések Eszéken 1895-től kezdve, avagy az Eszéki Magyarok Társaságának kontextusa az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában” című előadására a J. J. Strossmayer Egyetem Bölcsészettudományi Karának dísztermében.
Az előadás első ízben mutatta be azokat a körülményeket és okokat, amelyek a 19. század végén az Eszéki Magyarok Társaságának (EMT) megalakulásához vezettek. Az EMT egyfajta válasz volt az eszéki magyarok részéről az 1895 augusztusában lezajlott eseményekre, amikor is a városi színházban vendégszereplő magyar színészek előadását a horvát fiatalok meglehetős ellenszenvvel fogadták. A magyarellenes tüntetések miatt Eszék városa 1895 augusztusában tíz napon át felkeltette a teljes magyar közvélemény figyelmét. Az idelátogató magyar színtársulat nem megfelelő fogadtatása mind a színházban, mind az eszéki utcákon önszerveződésre ösztönözte az eszéki magyarságot, így megalapították az Eszéki Magyarok Társaságát. A horvátok és a magyarok közötti országosan elmérgesedett viszony miatt azonban megtagadták a társaságtól a működés jogát – csak két év elteltével hagyták jóvá.
Magyarellenes megnyilvánulások a múltban
Az eszéki bölcsészkar dísztermében dr. Nyári Denisz egyetemi tanár beszélt arról, hogy az általános vélekedéssel szemben Eszék magyarsága bizony a történelem során több alkalommal szenvedett el magyarellenes megnyilvánulásokat. Az előadó 2016-ban doktorált a Zágrábi Egyetem Horváttudományi Karán Haraszti, Szentlászló, Kórógy és Rétfalu lakossága a 18. században és a 19. század első harmadában témakörben. 2017-től az eszéki J. J. Strossmayer Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történelem Tanszékén dolgozik. Számos tudományos közlemény és monográfia szerzője. Rendszeresen részt vesz hazai és nemzetközi szakmai találkozókon. A Horvát Nemzeti Történettudományi Bizottság, a Matica hrvatska és a Glotta Nyelvi Intézet tagja, az eszéki Zrínyi Magyar Kultúrkör elnöke.
– A horvát történetírásban az eddigi diskurzus szerint az osztrák-magyar korszak horvátországi magyarsága (és így Eszék) kiváltságos helyzetben volt. Az előadásomban ugyanakkor több példát is felhozva rámutattam, hogy az eszéki magyarok milyen gyakran találkoztak intoleranciával, akár nyílt ellenségeskedéssel a többség részéről. A kisebbségi magyarság egyes tevékenységei rendkívül erős magyarellenes utcai tüntetéseket és erőszakot eredményeztek 1895-ben, 1909-ben és 1914-ben egyaránt – tudtuk meg dr. Nyári Denisztől.
A bemutatott sajnálatos események már a múltéi, és szerencsére elmondhatjuk, hogy ilyen jellegű, a nemzeti hovatartozásra vonatkozó diszkrimináció már régóta nem éri a magyar közösséget.
Az előadáson köszöntőt mondott dr. Császár Zoltán, eszéki magyar konzul.
