Több mint háromszáz műtárgyon keresztül mutatja be Magyarország és Horvátország kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatát az Ars et virtus. Horvátország – Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége címmel a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) múlt péntektől látható, a zágrábi Galerija Klovićevi dvorival közösen rendezett kiállítása, melyről lapunkban akkor is írtunk, amikor a tárlat a horvát fővárosban nyílt meg.
A horvát és a magyar történelem nagyon korán találkozott, amikor Zvonimir horvát király 1089-es halálakor I. László magyar királynak ajánlották fel a koronát – idézte fel a tárlat múlt csütörtök esti budapesti megnyitóján az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós kiemelte: mindez nem rablással, fosztogatással járt, hanem Horvátország a Szent Korona tagországa lett, perszonálunió kötötte össze Magyarországgal. Horvátország fontossága a tatárjárás idején is megmutatkozott, amikor IV. Béla oda menekült, és Klissza várában született lánya, Szent Margit is 1242-ben.
A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása a középkortól, a nagy horvát-magyar családok, a Šubićok, Zrínyiek, Frangepánok és Festeticsek történetén át egészen a 20. századig tekinti át a két nemzet kapcsolatát, bemutatva azt a gondolkodást, amely a két nemzetet évszázadokon át összekötötte – közölte Kásler Miklós.
L. Simon László, az MNM főigazgatója hangsúlyozta: a tárlat a két nemzet és a rendező intézmények, illetve szakembereik közötti nagyszerű együttműködés eredménye, a budapesti tárlat testvérkiállítása pedig 2020-ban az év kiállítása lett Horvátországban.
Nina Obuljen Koržinek horvát kulturális és médiaügyi miniszter Andrej Plenković miniszterelnök üdvözletét is tolmácsolva hangsúlyozta: ez az alkalom lehetővé teszi a horvát-magyar történelmi kapcsolatok újraértékelését, és felhívja a figyelmet arra is, hogy immár külön országokban, de a két nemzet közti kulturális együttműködés továbbra is folytatódik. A miniszter asszony emlékeztetett, a most megnyílt tárlat zágrábi társkiállítása volt a 2020-as soros horvát EU-elnökség központi kulturális eseménye, egyben köszönetet mondott azért a segítségért is, amelyet Magyarország a földrengés sújtotta horvát területeknek nyújtott 2020-ban.
Antonio Picukarić, a Galerija Klovićevi dvori igazgatója felidézte, hogy a budapesti kiállítás több mint három évig tartó intenzív előkészítő munka után nyílhatott meg, több tucat magyar és horvát szakember közös vállalkozásaként. Mint kiemelte, „vannak kis és nagy nemzetek, de nincsenek kis és nagy történelmek”. A magyar és a horvát nemzet például 1102 és 1918 között egy államközösségben élt, amely létezésének legnagyobb részében mindkét nép számára hasznos volt – mondta el.
Vlado Mikšić főtisztelendő a zágrábi érsek üdvözletét tolmácsolva többek között arról szólt, hogy a zágrábi egyházmegyét Szent László alapította, de Szent Imre és Szent Erzsébet tisztelete is máig jelen van ott.
A kiállítás 308 műtárgya közül 106 magyar gyűjteményekből származik. A látogatók olyan kiemelt jelentőségű műtárgyakkal találkozhatnak, mint a Szent Simeon ereklyetartó szarkofágjának másolata, Könyves Kálmán király gyűrűje az 1100-as évekből vagy Szent István ereklyetartó mellszobra 1635-ből. Külön figyelmet érdemelnek Szegedi Lukács zágrábi püspök síremlékének töredékei, amelyek a 2020-as földrengés következtében egy újabb jelentős darabbal egészültek ki – emlékeztet a kiállítás ajánlója.
A Nemzeti Múzeumban 2022. március 15-ig látogatható tárlat ezenkívül bemutat például egy 1647-ből származó koronázási zászlót Horvátország címerével – ez a legrégebbi ismert horvát zászló -, Zrínyi Miklós sisakját és szablyáját a 16. század közepéről, Majláth Györgyné koronázási díszruháját 1867-ből, illetve Munkácsy Mihály és Vlaho Bukovac festményeit is. MTI/Mohai Balázs
