A csipkeverés művészetét a Lepoglavában évente megrendezett Nemzetközi Csipkefesztivállal ünneplik. Az idei rendezvény partnerországa Magyarország volt, így a sorrendben 25. fesztivál második napját, szeptember 11-ét Magyarországnak szentelték.
A lepoglavai csipke néhány évszázaddal ezelőtt a pálos szerzetesek révén került a vidékre. Fénykorát a 19. század végén és a 20. század derekán élte, amikor a csipkekészítés ösztönzésére csipkekészítő tanfolyamokat, műhelyeket és iskolát indítottak.
A lepoglavai tájegység évszázados hagyományokkal rendelkező vert csipkéje a mai napig megőrizte sajátos csipkeformáját, melynek értékét az UNESCO is elismerte: a lepoglavai csipkét a szellemi örökség listájára helyezte.
A kisvárosban minden év szeptemberében rendezik meg a csipkefesztivált, amelynek idei partnerországa anyaországunk volt, így a rendezvényen a magyar csipke mellett a magyar gasztronómia és a gazdag folklórhagyomány bemutatására is sor került a fesztivál másnapján, a magyar napon.
Az esemény megnyitóján Marijan Škvarić, Lepoglava polgármestere mellett dr. Demcsák Csaba, Magyarország zágrábi nagykövete is beszédet mondott, majd Škvarić és Fülöp Róbert, Kiskunhalas polgármestere aláírták a jövőbeni testvérvárosi kapcsolat létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot.
A szombati magyar kultúr- és művészeti program a budapesti Puszta Band cigányzenekar koncertjével kezdődött a pálos kolostor udvarán, majd a kiskunhalasi folklórcsoport fellépése következett. A Musica Antiqua Budapest együttes ünnepi koncertjének pedig a lepoglavai Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának temploma adott otthont. Másnap pedig horvát-magyar misére került sor a lepoglavai műemléktemplomban.
– A reneszánsz udvari zene, a roma muzsika a magyar identitás része, örülök, hogy a lepoglavai fesztiválon bemutathattuk hazánk gazdag hagyományának egy részét – mondta Dezső János, a zágrábi magyar nagykövetség első tanácsosa és a zágrábi Liszt Intézet igazgatója.
