Orbán Viktor: Magyarország mindenek előtt

147

Magyarország mindenek előtt – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Budapesten, a Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében. Hagyománynak számít, hogy a Fidesz elnöki tisztjét is betöltő miniszterelnök beszédét a Kárpát-medencei magyar partnerszervezetek vezetői a helyszínen kísérik figyelemmel, köztük Jankovics Róbert, a HMDK elnöke és Jakab Sándor, a szervezet tiszteletbeli elnöke is.

A kormányfő beszédét azzal kezdte, hogy ma, száz évvel a trianoni halálos ítélet után azt jelentheti: „Élünk, és Magyarország még mindig megvan.”

Hozzátette: nem csak élünk, de ki is szabadultunk az ellenséges gyűrű szorításából.

Az újra nemzeti alapokra állított Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával megtaláljuk a hangot, széles együttműködést, sőt szövetségeket is alakíthatunk – közölte a miniszterelnök.

A történelem újra megadta az esélyt, hogy a közép-európai népek – saját nemzeti érdekeik alapján – új szövetségi rendszert építsenek ki, és így a keletről és nyugatról fenyegető veszélyekkel szemben is megvédhetjük magunkat – mondta Orbán Viktor.

Arról is beszélt, minden felemelkedő nemzet sikertörténete az önbecsülés megerősítésével kezdődik, a bajba jutott országok polgárainak személyes önbecsülése pedig csak nemzetükével együtt térhet vissza. A felemelkedés kulcsa tehát a nemzeti önbecsülés helyreállítása – mondta.

Felidézte azt a 2010-es célkitűzést, hogy „bizonyítsuk be magunknak és a világnak, még mindig vagyunk valakik”. 

– Úgy gondoltuk, vagy találunk egy utat, vagy csinálunk egyet. És mivel a Brüsszel és Washington által kijelölt utak nekünk nem voltak járhatók, kénytelenek voltunk újat csinálni – mondta, hozzátéve: tíz év után „kellő szerénységgel” azt mondhatja, „kitaláltuk és meg is csináltuk”.

Az IMF-et hazaküldték, a hiteleket idő előtt visszafizették, létrehoztak 850 ezer munkahelyet, felszámolták az „ingyenélést”, a pénzügyeket rendbe tették, a dolgozóknak megadták a tiszteletet és a megbecsülést, a családok megkapták az elismerést, a nagycsaládok nagy elismerést kaptak, megindították a nemzetegyesítést, és a határon túlra kényszerült magyar közösségeket összekötötték az anyaországgal – sorolta.

Kiemelte a kormányfő azt is, hogy a héten közzétett brüsszeli gazdasági jelentésekben egész Európa azt olvashatja: úgy tűnik, 2019-ben a magyar gazdaság nőtt a leggyorsabban az egész kontinensen.

Arról is beszélt, hogy „Magyarországot a volt kommunistákból álló kormány vitte csődbe liberális politikájával”. „Ez a példa megerősíti azt a feltételezést, hogy olyan, hogy liberális, nincs is. A liberális nem más, mint diplomás kommunista” – fogalmazott, úgy folytatva: „ha megfogadtuk volna a tanácsukat, akkor most Magyarország egy kórteremben feküdne, IMF- és brüsszeli hitelek csövei lógnának minden végtagjából, és Soros György kezében lenne a hitelek csapja”.

Úgy fogalmazott: ebben nincs semmi túlzás, „én, aki több mint harminc éve nyomom az ipart a politikában, saját szememmel láttam, hogy Soros György háromszor próbálta meg kifosztani Magyarországot”.

Az elmúlt 10 évet értékelve Orbán Viktor kijelentette: a tények azt mutatják, hogy az utolsó 10 év volt a legsikeresebb tíz az elmúlt 100 év magyar történetében.

Úgy fogalmazott: a magyar elszokott attól, hogy sikeres népként tekintsen magára. Hobónak van igaza: „Oly sokáig voltunk lenn, hogy nem is tudjuk, milyen fenn” – idézte.

Az eredményeket kifejtve Orbán Viktor hangsúlyozta: a külső és belső egyensúly megtartása melletti fenntartható növekedés egyetlen másik évtizedre sem volt jellemző az elmúlt 100 év során. Mindez úgy, hogy európai mércével mérve a vagyoni egyenlőtlenségek mérsékeltek maradtak, vagyis a növekedés előnyei a társadalom széles rétegeihez is eljutottak – jegyezte meg.

A sérülékeny csoportokat, fiatalokat, 50 év felettieket, gyermeket vállaló nőket, alacsonyan képzetteket sikerült munkához juttatni. A bérek is megindultak felfelé, a minimálbér és a garantált bérminimum értéke megduplázódott, 2019-ben minden idők legtöbb beruházásáról született döntés, és tavaly megdőltek az exportrekordok is. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: lakosságszámot tekintve a világ országai között Magyarország a 94. helyen áll, de exportban a 34.

Mindezt egy tízmilliós ország érte el. Van-e nyilvánvalóbb bizonyítéka a tehetségnek és a szorgalomnak? – tette fel a költői kérdést.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy azok, akik a magyar pedagógusokat, az oktatást és szakképzést „gyepálják”, lehetnének mértéktartóbbak is. Azok a munkások, szakemberek, mérnökök ugyanis, akik itt, Magyarországon a világ legmodernebb gyárait működtetik, „mind a mi iskoláinkból és egyetemeinkről kerültek ki” – hangoztatta.

Az elmúlt 10 évben „megtanultuk azt is, hogy Európa nem Brüsszelben van. Európa mi vagyunk, és nem kell megfelelnünk a megfáradt brüsszeli elitnek. (…) Korábban azt hittük, Európa a mi jövőnk, ma már tudjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője” – fogalmazott.

Összegzése szerint a Kárpát-medencéből ma erő sugárzik. Ez az erő abból a felismerésből fakad, hogy magyarnak lenni jó, felemelő és ígéretes dolog. „A mi nemzetünk tudja: Magyarország az első” – mondta.

A családvédelmi akciótervről tájékoztatva Orbán Viktor közölte: több mint százezren jutottak hozzá a babaváró hitelhez, amely a 10. legnépszerűbb kifejezés volt, amire az internetezők rákerestek.

Megkezdődött a négygyermekes anyák jövedelemadó-mentessége, ami 40 ezer család életét teszi könnyebbé – hívta fel a figyelmet a kormányfő.

Bár nem szerepelt a családvédelmi akciótervben – folytatta -, de „sikerült a meddőség elleni küzdelemben is egyet, sőt kettőt is előre lépni”. A legfontosabb az volt, hogy mindenki számára elérhetővé, vagyis ingyenessé tegyék a vizsgálatokat és beavatkozásokat, sőt a gyógyszereket is. Ma az állami szolgáltatók minden hozzájuk fordulót el tudnak látni – közölte.

Azt is jó hírnek nevezte, hogy 2010-2018 között 90 ezerrel több gyermek született, mint abban az esetben született volna, ha minden maradt volna a 2010-es tendenciák medrében.

Megemlítette Orbán Viktor a fiatalok körében bevezetett ingyenes nyelvvizsgát és KRESZ-vizsgát is, hozzátéve, hogy ezt ki kellene terjeszteni a gyesen, gyeden lévő édesanyákra.

Azt is mondta a kormányfő, hogy 2020-ban és utána is erőinket a munkahelyek megőrzésére kell fordítanunk, a munkahelyeket egyszerre kell megőrizni és korszerűsíteni, mert ha munka van, minden van.

A kormányfő közölte továbbá, 2020 és 2021 a kormányzati munka, az országépítés folytatása lesz.

Úgy folytatta: „látjuk, hogy az ellenzék már most készülődik. Fű, fa, virág, tücsök és bogár is bekerülhet a csapatukba, csak valahogy visszakapaszkodhassanak a hatalomba. Már próbálgatják a közös szerelést is. Az eredmény még felemás, egészen avantgárd kombinációkat láthatunk. Alul kisnyilas gatya, fölül vörös mellény, rajta szivárványszínű kitűző”.

„Az a feladatunk, hogy a nemzetet felkészítsük a következő években ránk váró nagy próbatételekre” – hangsúlyozta Orbán Viktor, úgy fogalmazva: „csak annyit akarhatunk, de azt akarjuk is, hogy a magyarok abban a jólétben és biztonságban élhessenek és gyarapodhassanak a saját hazájukban, amelyet megérdemelnek elődeink és a maguk munkájának s áldozatainak fejében”.

Ilyen 100 év után itt állni annak bizonyítéka, hogy az Úristennek még tervei vannak ezzel az országgal. Illő tisztelettel csak annyit mondhatunk, készen állunk a hívásra, készen állunk a következő százéves utazásra. „Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött” – zárta szavait.

Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke a miniszterelnök beszéde előtt kiemelte, amióta az évértékelők alkalmából összegyűlnek, soha nem jöttek még reményvesztetten, hanem mindig vállalva a felelősséget, melyet a polgári, nemzeti, kereszténydemokrata közösséghez tartozás jelent. Ez a felelősség nem korlátozódik a kormányzás időszakaira, ehhez a közösséghez tartozni életformát jelent, és nem valamilyen konjunkturális dolog.

A Várkert Bazárban idén is megtöltötték a termet a vendégek, sokan állva követték a kormányfő huszonkettedik évértékelő beszédét. A pulpitus mögött magyar zászlókat állítottak fel, és szintén a nemzeti lobogót és a Szent Koronát vetítették ki a teremben körbe a falakra. A szónoki emelvényen a Nekünk Magyarország az első! felirat volt látható.