Húsvéthétfői szokás, hogy a lányokat, asszonyokat vagy kölnivel, vagy szódavízzel locsolják meg, de a vödörrel való megöntözés sem ritka. Ezt a magyar eredetű hagyományt Kárpát-medence-szerte még sok helyen éltetik.
A locsolkodás hagyománya a magyar népi kultúrában már a 17. századtól jelen van.
A húsvéti locsolás ősi katarktikus rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.
A gyerekek, fiatalok locsolkodása kölnivel vagy szódavízzel, rövid versikék kíséretében, adománykérés céljából újabb keletű, városokban is ismert és gyakorlott hagyomány. A húsvéthétfő vízbevető, vízbehányó hétfő elnevezése utal a szokás eredeti jellegére. Szeged környékén pl. a bandákba verődött legények a lányokat a kúthoz hurcolták, egész vödör vízzel leöntötték, nehogy kelésesek legyenek. Az Ipoly mentén szervezetten történt a húsvéti locsolás, öntözködés. A legények már vasárnap este tojást szedtek a lányos házaktól. Másnap reggel, előre megbeszélt helyen szalonnát kaptak, és ott tojásrántottát készítettek, majd elfogyasztották. A tojáshéjakat annak a lánynak az ablaka alá szórták, akire haragudtak valamiért. Ezután elindultak locsolni. A lányok igyekeztek elbújni, akit megtaláltak, azt a kúthoz vitték, és vödörszám hordták rá a vizet. A legényszámba nem vett fiúk először a keresztanyjukhoz mentek, akit az ott kapott vízzel meglocsoltak, jutalmul 8–10 hímes tojást kaptak. Ezután a rokonok, szomszédok lányaihoz mentek. A legények locsolását a lányok húsvéthétfő délutánján személyesen vagy leánypajtásaikkal elküldött tojásokkal viszonozták. A locsolás jutalma általában festett tojás volt.
Csúzán még mindig szervezetten locsolnak
A húsvéti locsolás módját illetően számos változat ismert: a hagyományos a vödörrel való öntözés, de vízipuskából is locsolnak, és persze kölnivízzel is. A dunántúli adatok főleg a húsvéti locsolás újabb, városias jellegű szódavizes, szagos vizes módjára utalnak az ismert locsolóversek kíséretében.
A drávaszögi Csúzán a fiatal fiúk szervezetten járják végig a lányos házakat, általában 15-20 leányzót öntöznek meg. Persze ennek is megadják a módját, lovas kocsival, népviseletbe öltözve teszik ezt, és nem csak a faluban, de a környező településekre is elmennek. Hagyományos módon, vödrökkel locsolnak, így a lányok általában csuromvizesek az „akció” végére. A csúzaiak szerencsére nem kívánnak felhagyni ezzel a régi magyar hagyománnyal.
A locsolkodást idén az Ács Gedeon Ifjúsági Egyesület szervezte, akik ezúton is szeretnének köszönetet mondani Kurel Goránnak, amiért zenés kíséretet biztosított a locsolók számára.
