Már az is elég ajándék az élettől, ha párkapcsolatban élhetünk, de vannak szerencsésebbek, akik feltehetik ezt a kérdést… vagy talán mégsem?
Nem az a legfontosabb kérdés, hogy milyen társra van szükségünk. Inkább magunktól kell megkérdezni, vajon mi magunk mit adhatunk majdani partnerünknek?
D. jóképű fiatalember volt, nőfaló hírében állt. Néha azt sem tudta, melyikkel kell találkoznia. Igazán senki sem kapta meg teljességében, mert csak játszott a nők érzelmeivel. Egy nap D.-t mégis döntés elé állították. Két barátnője is terhes maradt tőle. Na, most melyiket válasszam? Mi is izgatottan figyeltük a fejleményeket, hiszen ismerősünk volt az egyik áldott állapotban lévő lány. Női logikával azért szurkoltunk, hogy ő fiúgyereket szüljön. Jól gondoltuk, a férfihiúság győzött, és a fiús anyukát választotta. Lett apja a gyereknek, sőt össze is házasodtak.
D. életvitelén a gyerekes család nem sokat változtatott. Továbbra is élvezte a szabadságát. Nem kötelezte el magát. Képtelen volt uralkodni szenvedélyén. Ezekben a kapcsolatokban nem voltak mély érzelmek – egyik jött, a másik ment. A fiús anyuka pedig beletörődött a körülményekbe, tudta, hogy D. mindig hazatalál a fiához.
Az egyik tornaórán a fiuk súlyosan megsérült és a kórházba került. D. napokig aggódva üldögélt fia mellett. Először mutatta ki érzelmeit a család iránt.
A gyerek iránti aggódás együtt tartotta őket a három hónapos rehabilitációs kezelés alatt is. Évekig csak a gyerek volt az egyetlen kapocs közöttük, de a bajban kitartottak egymás mellett, és a szeretet szele is megérintette őket. Már kezdték becsülni a biztonságos családi légkört, amikor közbeszólt a háború. Most is választás elé állította a sors D.-t. Mindenki a saját biztonságát nézte – így kettészakadt a család.
Az idő múlásával megtanultak egyedül boldogulni. Megelégedtek azzal a tudattal, hogy vannak egymásnak. Fia már felnőtt, és ő is önálló életet élt.
D.-ben a helyzet egyfajta ürességet váltott ki, és megkérdőjelezte élete értelmét. Megbosszulta magát a múlt. Sokat válogatott, és a keveset sem becsülte meg. Magány lett a társa, elhagyta a család melegét, a semmire cserélte.
