Az erdélyi Alsósófalva és a drávaszögi Várdaróc közötti távolság több mint 700 kilométer, de a kapcsolat már egy évtizede tart. A múlt hét végén is részt vettek az alsósófalvi Pünkösdi Néptáncgálán, ahol az egyesületet az Alfalusi Ifjúsági Néptánccsoport képviselte.
Az erdélyi Sóvidék szívében található 1600 lelkes Alsósófalva település egyik kiemelkedő eseménye a pünkösdi néptánctalálkozó.
Micheli Zsolt, a Várdaróc Magyar Kultúregyesület elnöke elmondta, nagyon jó viszonyt ápolnak az alsósófalvaiakkal, így évek óta nagy örömmel vesznek részt ezen a rendezvényükön. Egy-egy ilyen alkalom tovább erősíti a gyerekeket magyar identitásukban, és hozzájárul ahhoz is, hogy még jobban értékeljék, fontosnak tartsák hagyományaink ápolását.
– A vendéglátást igyekszünk viszonozni. Az évenkénti találkozók alkalmával már barátságok is köttettek. Mindezeken túl pedig Erdély újabb szegletét is megismertük – mondta Micheli Zsolt.
Az idei kiránduláson a Békás-szorost keresték föl a Keleti-Kárpátokban. Majd csónakáztak Erdély legfestőibb taván, a Gyilkos-tavon, amelynek a sajátossága és varázsa a keletkezésekor elárasztott fenyőerdőből visszamaradt, fenyőcsonkokkal teletűzdelt, zöldes árnyalatú vízfelület, az északon magasló Kis-Cohárd 1344 méter magas sziklatömbjével.
Pünkösdvasárnap reggel zenés ébresztőre és a hesspávázó gyerekek énekére ébred Alsósófalva, ezt a szép néphagyományt már az alfalusi tánccsoport tagjai is jól ismerik. Délután tartották meg a Pünkösdi Néptáncgálát, ahol a helyi és a környékbeli egyesületek mellett a horvátországi és magyarországi táncosok is bemutatkoztak.
A Várdaróc Kultúregyesület a Bethlen Gábor Alapnál, a Csoói Sándor Alapnál és a zágrábi Kisebbségi Hivatalnál elnyert támogatásból fedezte az erdélyi fellépését.
