Új tanszékvezetőt választottak az eszéki J. J. Strossmayer Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének élére Lehocki-Samardžić Anna személyében, aki megalapítása óta dolgozik a tanszéken.
Lehocki-Samardžić Anna a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott klasszika-filológia, magyar nyelv és irodalom, valamint horvát nyelv és irodalom szakon, majd Budapesten, a Nyelvtudományi Doktori Iskolán tudományos PhD-fokozatot szerzett magyar-horvát összehasonlító nyelvészetből.
– Kétnyelvűségbe születtem bele, gyerekkoromtól kezdve két nyelvben és két kultúrában éltem. Ez erősen befolyásolta a nyelvtudományok iránti érdeklődésemet, ami miatt az összehasonlító nyelvészet tudományos területén indultam el – mondta a tanárnő pályaválasztásának kezdeteiről.
Megalapítása óta tanít az eszéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken, jelenleg docensként dolgozik itt és nyelvészeti tárgyakat oktat.
Mint mondta, tanszékükön fontos a kétnyelvű megközelítés, mert az ún. kezdő modulban horvát anyanyelvűek is tanulnak. Nagy előnye származik a kétnyelvűségből, mert a tananyagot két nyelven, két szempontból is el tudja magyarázni a hallgatóknak. Úgy véli, a kétnyelvű megközelítés magyar anyanyelvű hallgatóinak is hasznos, mert ők is horvát környezetben élik mindennapjaikat, s az ún. nyelvi rendszerek, kódok és regiszterek közti különbségeket érdemes mindkét szempontból elmagyarázni.
Elsősorban nyelvészeti tárgyakat oktat, ezenkívül szakfordítást is tanít már tíz éve, ez a tanszék legrégebbi kurzusai közé tartozik.
A Glotta Nyelvi Intézet élén
Említésre méltó kutatói tevékenysége is, amely, mint mondta, az egyetemi oktatás szerves része.
Nagy elismerés számára, hogy ő vezetheti a Glotta Nyelvi Intézetet, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia is támogat, és amelyet kizárólag az akadémia köztestületi tagjai vezethetnek. A horvátországi nyelvi intézet a gyorsan fogyó horvátországi magyar közösség nyelvének kutatását tűzte ki fő céljául.
– A horvátországi magyarság kulturális és nyelvi kincseit eddig többen kutatták, de kevés volt olyan közülük, aki innen származik, ebbe a kultúrába született bele, ami nagyban megnehezítette az adatok értelmezését. Az anyaországból érkező kutatók munkája nagyon fontos, de azt eredményesen csak a mi segítségünkkel tudják végezni. Ezért nagyon jó, ha az itthoni kutatók is önállóan végeznek tudományos kutatásokat, ami a Glotta Nyelvi Intézet elsődleges célja – tudtuk meg Annától.
A magyar anyanyelvűek számának növelése irányába fordítaná a tanszék tevékenységét
Kinevezésével kapcsolatban elmondta, az eszéki magyar tanszék tíz éve működik. Ez alatt több programmódosítást végeztek, megadták a nem magyar ajkúaknak a lehetőséget, hogy magyar szakon tanuljanak, a magyar anyanyelvű hallgatóknak pedig olyan kurzusokat ajánlottak fel, amelyek segítségével elmélyíthetik tudásukat a horvátországi magyar kultúráról, nyelvhasználatról, valamint a magyarságunkat érintő különböző társadalomtörténeti tényezőkről is tudomást szerezhetnek.
– Legfőbb feladatom a már itt tanuló hallgatóknak olyan tanulási-tanítási folyamatokhoz szükséges körülményeket teremteni, amelyekben sikeresen elsajátíthatják a magyar nyelvet, illetve ezt nevelői komponenssel is kiegészíteni a magyar közösségből érkező hallgatóink számára, aminek segítségével a többségi magyar és a horvátországi magyar kultúrához és a nyelvükhöz való kötődést lehetne erősíteni – nyilatkozta lapunknak a tanszék újonnan kinevezett vezetője.
Azt is megtudtuk tőle, a magyar stúdiumok iránt nagy az érdeklődés a horvát anyanyelvűek körében. Az eszéki Bölcsészettudományi Kar Stratégiájában is megfogalmazódott a tanszék jelentősége, valamint fejlesztésének prioritása. Ezek közül leginkább a második, az ún. magyar anyanyelvi modulban a magyar anyanyelvűek számának növelése irányába szeretné fordítani a tanszék aktivitásait, és ebben mindenképpen a többi horvátországi magyar oktatási intézményt látja partnerként.
