A Zrínyi Magyar Kultúrkör és a Glotta Nyelvi Intézet közös szervezésében a moldvai csángó gasztronómiáról szóló, ételkóstolóval egybekötött előadásra került sor múlt pénteken a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központban. Hányszor esznek egy nap a csángók, mi is az a csángó galuska? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki részt vett Nyisztor Tinka néprajzkutató eszéki előadásán.
Az eszéki magyar iskolaközpont tanárijában Andócsi János, az intézmény vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Majd Nyisztor Tinka a csángók, a Kárpát-medencén kívül élő magyar népcsoport életét, múltját, történelmüket és mindennapi dolgaikat, küzdelmes életüket ismertette. Beszélt saját pályafutásáról is, elmondta, hogy a moldvai Pusztinából származik, de egészen Svájcig jutott, mégis hazatért. Idővel a néprajztudomány doktora lett, az első moldvai magyar, aki anyanyelvén elérte ezt a fokozatot. A táplálkozási szokások kutatása mellett azért harcol, hogy papjaik magyar nyelven misézzenek, ez ügyben még a Vatikánban is fogadták. Hosszú évek kitartó kilincselése után annyit sikerült elérnie, hogy gyónni magyarul gyónhatnak, persze abból egy szót sem értenek a papok.
Táplálkozástudományi kutatásai eredményeként – számos kisebb-nagyobb tanulmányon kívül – két rangos kötete is napvilágot látott.
A moldvai Pusztinában a lakodalomban, a halotti torokon még ma is az a fő szempont, hogy minél többen legyenek. Aki „halni készül”, pontosan meghagyja, hogy mit s hogyan szeretne a torban. A moldvai csángómagyarok ünnepi eledele a galuska, ők így nevezik a legtöbbször szőlő-, cékla- vagy tormalevélbe tekert apró zöldséges keveréket.
Nyisztor Tinka egyébként szülőfalujában falusi turizmussal foglalkozik, így főztjét leginkább a hozzá látogató csoportok ismerhetik meg. A galuskát viszont az előadáson résztvevők is megízlelhették, az eszéki magyar iskolaközpont szakácstanoncai pedig lehetőséget kaptak arra, hogy a göngyölést is megtanulják.
