Farsangoltak Baranyában és Szlavóniában is

520

Farsangi rendezvényt tartottak Csúzán, Kopácson, Kórógyon és Harasztiban. A programok elsősorban a gyerekeknek szóltak, de a felnőttek is jól érezték magukat.

A farsang a tavaszvárás ünnepe. Január 6-tól, vagyis vízkereszttől hamvazószerdáig, azaz a húsvétot megelőző nagyböjt kezdetéig tart. Vallási ünnep nem kötődik a farsanghoz, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. Vidám lakomák, bálok, népünnepélyek jellemzik.

A farsangolásnak nálunk is divatja van; a báli szezont néhány hete az eszéki gazdabál és a vukovári magyar bál nyitotta meg, ezt követően pedig több helyszínen tartottak maszkabált, melyek elsősorban a gyerekeknek szóltak.

Csúzán, mint minden évben, a Jókai Mór Kultúregyesület rendezett jelmezbált. A programoknak elsősorban a kicsik örültek, akik többféle vetélkedőn mérhették össze ügyességüket, de a zene felnőtteket is a tánctérre csábított.

Kopácson a Halász Labdarúgó-egyesület szervezett maszkabált. Délután a gyerekek bújtak álarcok mögé, volt farsangi felvonulás, és a kakasütés hagyományát is felelevenítették, este pedig a felnőttek mutatták meg jelmezeiket.

A Kórógy Magyar Hagyományőrző Egyesület minden évben rendez farsangi mulatságot gyerekeknek. Idén is sokan öltöttek magukra jelmezt, a jó hangulatról pedig a helybéli Aranycsárdás zenekar gondoskodott.

Harasztiban a nőszervezet vállalta a farsangi mulatság megszervezését, nevükhöz az elmúlt időszakban is több közösségi esemény fűződött.