Magyarország feladata, hogy a határon túli magyarok előnyösebb helyzetbe kerüljenek, és aki szülőföldjén meg akar maradni magyarnak, meg is maradhasson – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának adott, vasárnap sugárzott interjújában.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: ennyi pénz még soha nem jutott a magyarság kulturális, identitásbeli, nyelvi önazonosságának megtartására. Szavai szerint a Kárpát-medencében az óvodától az egyetemig magyar támogatással működik az oktatás, példaként a Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen működő Sapientia egyetemet említette.
Kijelentette: meglesz az egymilliomodik új magyar állampolgár a parlamenti ciklus végére, kilencven százalékban kedvezményes állampolgársággal, tíz százalékban állampolgárság-megállapítással.
Elmondta, csak Vajdaságban 50 milliárd forintot fordítottak vissza nem térítendő támogatásra és kedvezményes hitelre, és Kárpátalján, Szlovéniában meg Horvátországban is indítottak hasonló programokat, amelyek lényege, hogy az ott élő magyarság szülőföldjén tudjon boldogulni. Ez jó a többségi nemzethez tartozóknak is, mert az infrastrukturális fejlesztésekből ők is profitálnak.
Kifejtette: az a feladatuk, hogy a határon túli magyarság előnyösebb helyzetben legyen, és aki a szülőföldjén meg akar maradni magyarnak, megmaradhasson. Trianon óta először fordul elő, hogy mindenki, aki magyar állampolgár akar lenni, „az elszakított területeken is teljes jogú magyar, sőt, európai uniós állampolgár lehet”.
Az ukrajnai oktatási törvénytervezettel kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: az ukrán állam több területen, köztük az oktatásügyben „minősíthetetlen dolgokat művel”, ezekkel szemben megteszik „a védelmi lépéseket”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kárpátaljai ellátórendszer egy részét már a magyar állam tartja fenn, pluszpénzt kapnak a többi között a betegeikkel magyarul beszélő orvosok vagy a magyarul tanító tanárok. Elméletileg az ukránok nem ismerik el a kettős állampolgárságot, ugyanakkor – mint mondta – „megtettük azokat a lépéseket”, hogy „senkinek a haja szála” se görbüljön, ha felveszi a magyar állampolgárságot.
Szlovákiával „szárnyalnak a politikai és gazdasági kapcsolatok” a visegrádi együttműködésen (V4) belül – jelentette ki, hozzátéve, Magyarország jövője alapvetően a V4-en múlik; korábban senki se gondolta volna, hogy lengyel, cseh és szlovák katonák fogják védeni a magyar határt.
Semjén Zsolt szerint, aki a Felvidéken fel akarja venni a magyar állampolgárságot, „kockázat nélkül fölveheti”, csak nem kell a szlovák hatóságok tudomására hoznia. Szavai szerint azokat az ügyeket „fagyasszuk be”, amelyekben a két fél nem tud előrelépni, és azokra a területekre kell fókuszálni, amelyeken lehet. Példaként a kisiskolák megmentését említette.
Jelezte: a magyarság megosztott a Felvidéken; annyit tehetnek, hogy a magyar pártot, a Magyar Közösség Pártját támogatják, és a felvidéki magyarság politikai beállítottságától függetlenül megkapja az identitás megőrzéséhez szükséges támogatást.
Erdélyre áttérve a miniszterelnök-helyettes kiemelte: az a nemzeti érdek, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ott legyen a bukaresti parlamentben. Az RMDSZ legutóbbi választáson elért eredményét nagyon erősnek értékelte, hozzátéve: a választással nem oldódtak meg a problémák, de sikerült tárgyalási pozícióba kerülnie.
Kitért arra is, hogy fontosnak tartja a korrupció elleni harcot, az viszont „abszurd”, hogy „nyilvánvalóan koncepciós alapon” érik támadások a magyar vezetőket. A leghatározottabban fel fognak lépni az ellen, amikor a magyar vezetőket, magyar egyházi iskolákat „nyilvánvalóan megfélemlítési céllal” támadják – hangoztatta -, példaként a Mikó kollégium vagy a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyét említve.
Semjén Zsolt kiemelte: a kulturális autonómia „de facto megvalósult Vajdaságban”, a Magyar Nemzeti Tanács tartja fenn az iskolákat, a médiát. „Ki gondolta volna ezt (…) a miloševići időben?” – tette fel a kérdést. Ami probléma van, az sem jogi vagy politikai, hanem anyagi természetű, azzal függ össze, hogy a nehéz helyzetben lévő szerb költségvetés nem tud ezekre az iskolákra, médiára elég pénzt fordítani.
A Vajdasági Magyar Szövetséget, Pásztor Istvánt komolyan veszik Belgrádban, képes a magyar érdekek érvényesítésére a kulturális, a gazdasági ügyek és a honosítás szempontjából is, ezért természetes, hogy ezt a szervezetet és vezetőjét támogatja a kormány – közölte. „Ha van sikertörténet, akkor a Délvidék az”, és ez példaértékű lehet a Kárpát-medencében – mondta a miniszterelnök-helyettes.
A diaszpórára kitérve azt mondta, az identitás megőrzéséhez különösen fontos az állampolgárság és az oktatás. Hozzátette: a nyugati magyarok nagyon sikeresek, ezért fontos gazdasági szerepük is lehet az adott ország és Magyarország kapcsolatainak építésében. (MTI)
