Többnyire dicsérte egymást a két legnagyobb horvát párt, a konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a Szociáldemokrata Párt (SDP) miniszterelnök-jelöltje a tizenhárom év után először megrendezett televíziós vitában múlt péntek este, de mindkettő elvetette, hogy a közelgő választások után nagykoalícióra lépjenek.
Horvátországban szeptemberben előrehozott parlamenti választásokat tartanak.
A horvát közszolgálati televízió (HRT) által rendezett miniszterelnök-jelölti vitában Zoran Milanović, az SDP elnöke elismerően szólt ellenfeléről, Andrej Plenkovićról, a HDZ elnökéről. „Andrej az egyik legjobb horvát diplomata, professzionális, pedáns, józan, nem excentrikus és jó hírnévnek örvend“ – mondta. Plenković szintén jó diplomatának nevezte Milanovićot, mindazonáltal úgy vélte, hogy az SDP elnöke ennek ellenére „nem volt jó kormányfő“.
A vitát higgadt érvelés jellemezte, nem volt heves vagy személyeskedő, és éles szóváltások sem történtek a két jelölt között, ám a legtöbb kérdésben mégsem értettek egyet a vitapartnerek.
A HDZ elnöke adócsökkentést ígért, míg az SDP elnöke úgy vélte: a gazdaság jelenlegi állapotában ez lehetetlen.
A gazdasági kérdéskörben a Mol-INA-ügy is előkerült. Mindkét vezető egyetértett abban, hogy a Mol magyar olajipari vállalatnak be kell tartania szerződéses kötelezettségeit, és ellenezték a sziszeki kőolajfinomító bezárását, de különbözött a véleményük abban, hogy ki a fő felelőse a Mollal fenntartott viszonyban kialakult helyzetnek.
Milanović bejelentette, hogy tárgyalásokkal megpróbálja visszaszerezni az INA-t Horvátországnak.
A kivándorlás kérdését is hosszan taglalták. Milanović a HDZ-t, míg Plenković az SDP-t okolta, amiért tömegével hagyják el a fiatalok Horvátországot a jobb megélhetés reményében.
Milanović úgy értékelte, kormánya kiválóan oldotta meg a Horvátországot is sújtó migrációs válságot. Plenković viszont úgy vélte, a szociáldemokraták vezetője ez esetben nem volt jó diplomata, hisz Horvátország kapcsolata mélypontra került az összes szomszédos országgal az említett időszakban.
Andrej Plenkovićot júliusban választották meg a HDZ új elnökének, miután Tomislav Karamarko korábbi elnök júniusban lemondott tisztségéről. A tavaly novemberi parlamenti választások után a HDZ csak a Híd segítségével tudott kormányt alakítani, ám a két párt közötti nézetkülönbségek végül az akkori kormányfő, Tihomir Orešković elleni bizalmatlansági indítványhoz, illetve a kormány bukásához vezettek. Ezt követően a HDZ támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt. Karamarko azért mondott le, mert nem tudta biztosítani a parlamentben a kormányzáshoz szükséges többséget.
Plenković megválasztása után a HDZ-nek néhány héten belül sikerült leküzdenie a majd tíz százalékos hátrányát az SDP-vel szemben. A legújabb közvélemény-kutatások szerint az SDP továbbra is vezet, de a HDZ mindössze egy százalékkal marad el tőle.
Utoljára tizenhárom évvel ezelőtt, 2003 novemberében rendeztek vitát a két nagy párt, a HDZ és az SDP miniszterelnök-jelöltjei – akkor Ivo Sanader (HDZ) és Ivica Račan (SDP) – között.
Az előrehozott parlamenti választások szeptember 11-én lesznek, a hivatalos kampány augusztus 16-án kezdődik. Újabb televíziós vitát a választások előtt három nappal tartanak, azon részt vesznek azok a pártok is, amelyek a közvélemény-kutatások szerint elérik az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt.
